Az árva szív gyógyulása – Lajta Brigitta

Az előző cikkem után sokan kérdeztétek, hogy engem hogyan szabadított meg Isten. Szeretném hangsúlyozni, hogy ez az én történetem, és VELED valószínűleg másképp fog történni, mert mindannyian más személyiségek vagyunk, és másképp kell velünk bánni.

Amikor szinte elviselhetetlennek tűnik a helyzeted, akkor már közel van a szabadulás. Hajnal előtt a legsötétebb az éjszaka.

Abban az időben az egyetlen biztos jövedelmünk a 12000 Ft családi pótlék volt, amit a gyerek kapott. Én szinte minden munkát elvállaltam, de vagy nem fizettek ki, vagy nem annyit, amennyit megígértek. Minden nap sírva könyörögtem, hogy legalább a fiamnak tudjak enni adni. Eszembe jutott a Biblia:

„A vékabeli liszt nem fogyott el, sem pedig a korsóbeli olaj nem kevesült meg, az Úrnak beszéde szerint, a melyet szólott Illés által.” ( 1 Kir. 17:16. )

Vagyis, ha van itthon liszt meg olaj, akkor van mit enni.

Egy idő után azonban elfogyott a türelmem. Elegem lett abból, hogy vízzel gyúrjak tésztát, és olajban süssem ki, miközben a világ fiai dőzsöltek körülöttem. Meg is mondtam Istennek: Végeztem Veled! Elmegyek külföldre, és legalább nem fogunk éhezni. Ahogy ezt kimondtam, megszólalt a telefonom. Egy imaközösségbe hívtak 6 órára. Ilyesmire mindig kapható voltam, de ami ezen az estén történt, az minden képzeletemet felülmúlta.

A házigazda felrajzolt egy nagy piros szívet a táblára. A közepére pedig egy vérző sebet, és azt mondta. Ezen a seben keresztül folyik el a hited és az örömöd, de az Úr azt üzeni neked, hogy most egyszer és mindenkorra begyógyítja. Miközben letörölte a sebet egyenesen rám nézett, de én akkor már nem is őt láttam. Eltűnt a szemem elől az ember, és csak Jézust láttam. Folytak a könnyeim, ahogy leszállt a menny a kis szobára. A seb helyére rajzolt egy keresztet, és azt mondta, hogy ez fogja védeni a szívemet, hogy többet senki ne törhesse össze. Így van ez a mai napig. Amikor nehéz idők jönnek, ehhez az emlékkőhöz megyek vissza, és nem csak tudom, hanem tapasztalom is az Úr szeretetét.

Sokan kérdezitek tőlem, hogy lehet érezni Isten szeretetét. A válaszom pedig, hogy amíg árva szíved van, addig sehogy, mert az árva szív nem tud összeforrni Isten szívével. Az árva szív beletemetkezik a maga nyomorúságos helyzetébe, és nem tud/akar feltekinteni a szabadító Istenre. A jó hír, hogy Téged is meg akar gyógyítani, Rád is ki akarja árasztani gyógyító szeretetét. A seb nem csak azért veszélyes, mert nagyon fáj, hanem azért is, mert egy állandó belépési pont az ördögnek. Létezik olyan állapot is, amikor valaki beleszeret a saját nyomorúságába és már szinte ragaszkodik hozzá. Ez nem jó, válaszd külön magad a nyomorgatótól, és állítsd át magadat, a lelkedet Isten oldalára. Fogadd el, kérd és várd szabadító szeretetét. Ő senkit nem utasít el, aki Hozzá jön. Az ellenség persze azzal fog kísérteni, hogy Istennek sem kellesz, nem törődik veled, és nézz körül. Mindenkinek jobb, aki nem Őt követi, és ha kellő ideig gyakorolja rád ezt a nyomást, egyszer elhiszed, és kimondod: ELÉG volt ebből a kereszténységből. Csak nyomort hoz az életembe. Pedig nem a kereszténység okozza a nehézséget, hanem az Ördög, aki megsebzett, árvaszívűvé tett, de Ő még ezeket a kísértéseket is felhasználhatja arra, hogy végre hitből hívd segítségül Megváltódat. Ő szeret, elfogad, Veled van. Nem kell semmilyen elvárásoknak megfelelned. Jézus Istent, mint szerető Atyádat jelentette ki. Ennek bizonyítéka a kereszt, és a Szent Szellem erről a mérhetetlen szeretetről akar bennünket meggyőzni.

Amikor meggyógyultam, azt is megláttam, hogy nem vagyok a helyemen. Az akkori gyülekezetemben csak azt hallottam, hogy „ne hagyd el a gyülekezetedet, mert az bűn”. Szomorú, de még a pulpitusról is tud szólni hozzád a sátán, hogy ott tartson, ahol nem is kellene lenned. Elkezdtem gyülekezetet keresni, és végre megtaláltam a helyem. Ha valahol folyton ostoroznak, csak megtűrnek, de igazán nem érzed, hogy szeretnek és fontos vagy, az nem az Istentől rendelt helyed.

Minden embernek szüksége van rá, hogy meghallgassák, megértsék, és elfogadják. Amikor meggyógyulsz, már alkalmas leszel rá, hogy úgy hallgass meg nehéz embereket, hogy nem magadra veszed az esetleges sértéseket, támadásokat, hanem meghallod mögötte a segélykiáltást. Az együtt érző, vigasztaló szeretet ajándékát mindenki megkapta, aki Isten gyermeke. Csak idő, türelem és alázat kell ahhoz, hogy valakit értő füllel hallgass. Nem kell okos dolgokat mondani, nem kell fejbe verni igékkel, főleg nem az egész Bibliával, hanem csak akkor szólj, ha a Szent Szellem indít erre. Ha tényleg éhezik valaki, és lehetőséged van segíteni, tedd meg, mert a másik ebből fogja érezni Isten szeretetét. A jó közösség önmagában is gyógyít. Nagyon sok árva szív lehet még köztünk, és ha te meggyógyultál, akkor gyógyítsd azokat, akik még szenvednek. Az ítélkezés, az „azért történt, mert bűn van az életedben”, nem segít másokon.

Találd meg az Istentől rendelt helyedet, ahol szolgálni tudsz mások felé azzal, amit kaptál. Ne hidd el, hogy ott kell maradnod egy gyülekezetben, ahol bántanak. Sajnos tudjuk, hogy tényleg vannak abuzív gyülekezetek. Ha gyermekkorodban is bántalmaztak, akkor komfortos lehet a helyzet, de ez nem azt jelenti, hogy ott kell maradnod, mert nem fogsz tudni növekedni. Lépj ki hitben!

Én a közösségben érzem Isten szeretetét, vannak, akik a Biblia induktív tanulmányozásából. Nem vagyunk egyformák, de mindannyian kapunk vezetést, ha kérünk. Az viszont tény, hogy mindannyian megnyertük a gyógyulást Jézus megváltó vére és sebei által, tehát el kell kérnünk és fogadnunk ezt a gyógyulást. Lehet, hogy nem ilyen látványosan fogod megkapni, mint én, de kérd kitartóan, és biztosan megkapod.

„Minden féltett dolognál jobban őrizd meg szívedet, mert abból indul ki minden élet.”  Péld 4:23

Lajta Brigitta