Az „előre-megmondó” próféta felismerése

Már az ószövetségben is meg voltak a világos kritériumai annak, hogy mi jellemez egy Istentől küldött prófétát. Ezt a fajta ajándékot a legkönnyebb felismerni: ha bekövetkezik a jel, akkor komolyan lehet venni, ha nem, akkor csak önjelölt. A legtöbben már ezen a ponton elbuknak. De ami a dolgot bonyolultabbá teszi, hogy még akkor sem biztos, hogy nem hamis a próféta, ha a jel bekövetkezik. További kritériumok vizsgálatára van szükség.

Az első, hogy Isten szól, és nem varázsol, nem űz mágiát. A kánaánita babonák és mágiák helyett a tanítás és bizonyságtevés Istenét kellett keresni.

„Ne legyen köztetek olyan, aki a fiát vagy leányát áldozatul elégeti, ne legyen varázslást űző, se jelmagyarázó, kuruzsló vagy igéző! Ne legyen átokmondó, se szellemidéző, se jövendőmondó, se halottaktól tudakozódó. Mert utálatos az ÚR előtt mindaz, aki ilyet cselekszik. Ezek miatt az utálatos dolgok miatt űzi ki előled ezeket is Istened, az ÚR. Légy feddhetetlen Istened, az ÚR előtt! Mert ezek a nemzetek, amelyeket elűzöl, jelmagyarázókra és varázslókra hallgatnak, de neked nem engedi azt meg Istened, az ÚR.

 Prófétát támaszt atyádfiai közül Istened, az ÚR, olyant, mint én, őreá hallgassatok!  Egészen úgy, ahogyan kérted Istenedtől, az ÚRtól a Hóreben, az összegyülekezés napján, amikor ezt mondtad: Nem tudom tovább hallgatni Istenemnek, az ÚRnak a szavát, és nem tudom tovább nézni ezt a nagy tüzet, mert meghalok.  Akkor az ÚR így szólt hozzám: Jól mondották. 

Prófétát támasztok nekik atyjukfiai közül, olyant, mint te. Az én igéimet adom a szájába, ő pedig elmond nekik mindent, amit én parancsolok. És ha valaki nem hallgat igéimre, amelyeket az én nevemben mond, azt én felelősségre vonom. 

Ha pedig egy próféta elbizakodottan olyan igét mond az én nevemben, amelyet nem parancsoltam neki, vagy ha más istenek nevében szól, az a próféta haljon meg!

De gondolhatnád magadban: Miről ismerjük meg, hogy nem az ÚR mondott egy igét? Ha egy próféta az ÚR nevében mond egy igét, de az nem történik meg, nem teljesedik be: azt az igét nem az ÚR mondotta, hanem a próféta mondta elbizakodottságában; ne félj tőle! (5M18)

Isten nem egy mutatványos, ha jelet ad, azt az üzenet vagy a próféta miatt teszi nem önmagáért a jelért. (Ellenpélda: Simon mágus).

De akármilyen jel is történik, fontos megvizsgálni az üzenetet, amit hoz az az ember, aki a jelet teszi. Ez a második fontos kritérium. Ha az üzenet hamis, akkor a jel is hamis, még ha tűz is jött le az égből (2Tess 2,9). Ugyanez volt igaz arra, ha a „próféta” idegen istenek (más vallások) nevében tette, amit tett. Ha pedig nem teljesedett be a jel, amit a próféta ígért, akkor amúgy is „felejtős” volt az egész.

„Tartsatok meg és teljesítsetek minden igét, amelyet én parancsolok nektek! Semmit se tégy hozzá, se el ne végy belőle! Ha próféta vagy álomlátó támad közötted, és jelet vagy csodát ad tudtodra, és bekövetkezik az a jel vagy csoda, amelyről beszélt neked, és azt mondta, hogy kövessünk és tiszteljünk más isteneket, akiket nem ismertél, akkor se hallgass annak a prófétának a beszédére, vagy arra az álomlátóra, mert csak próbára tesz benneteket Istenetek, az ÚR, hogy megtudja, valóban teljes szívvel és lélekkel szeretitek-e Isteneteket, az Urat. Az URat, a ti Isteneteket kövessétek, és őt féljétek, az ő parancsait tartsátok meg, és az ő szavára hallgassatok, őt tiszteljétek, és hozzá ragaszkodjatok! Annak a prófétának és annak az álomlátónak pedig meg kell halnia, mert el akart téríteni Istenetektől, az ÚRtól, aki kihozott benneteket Egyiptom földjéről, és kiváltott a szolgaság házából”. (5M13).

Ha tehát Isten valakit prófétának hívott el, amellett bizonyított is azzal, hogy beteljesítette az üzenetét és/vagy jeleket adott neki. De fontos volt az is, hogy a próféta üzenete összhangban legyen a már korábban kapott kijelentésekkel. Nem téríthetett le az útról, amelyet az Úr már kijelölt, és amelyen az elődei jártak.

Az újszövetségben láttuk, hogy mindenkinek van képessége a prófétálásra, vagy a szólás ajándékai, vagy az ihletett igehirdetés, vagy kijelentés formájában.

„Mi következik mindezekből, testvéreim? Amikor összejöttök, kinek-kinek van zsoltára, tanítása, kinyilatkoztatása, nyelveken szólása, magyarázata: minden épüléseteket szolgálja!” (1Kor14,26)

És mindenkinek van képessége arra, hogy az igazságot a benne lakó Szent Szellem és az Ige segítségével felismerje.

„A próféták pedig ketten vagy hárman szóljanak, a többiek pedig ítéljék meg. De ha közben az ott ülők közül egy másik kap kinyilatkoztatást, az előző hallgasson el. Mert egyenként mindnyájan prófétálhattok, hogy mindenki tanuljon, és mindenki bátorítást kapjon.” (1Kor 14,29)

Ha valakit az Isten az újszövetségben előre-megmondó prófétának hív el, mint Agabust, ad neki olyan üzeneteket, amelyeket nem tudhatott, mégis beteljesedtek, vagyis Isten bizonyít mellette. De itt is fontos megvizsgálni, hogy kinek vagy minek a nevében szól az a próféta, mert ha idegen tudományt (is) hoz, a jelei és a jövendölései hazugok. Sok parafenomén, „természetgyógyász” és szinkretista (vallások keverékét hirdető) hamis próféta kolbászol a világban. Ha Jézus mellett budhát, krisnát, ufókat, bio- vagy kozmikus energiát, csakrát, csít, taót és hasonló, az Írások bizonyságtételétől különböző tudományokat vagy istenségeket hirdető tanokat is kapsz a gyógyulás, relaxáció vagy „képzés” mellé, tudnod kell, hogy hamis prófétákkal van dolgod – még akkor is, ha Jézus nevét mondják, vagy a Bibliára (is) hivatkoznak. Ezek az emberek legfeljebb olyanok, mint Skéva fiai, akik beépítették a repertoárjukba a keresztény tanokat is, de maguk nem tartoztak az Úrhoz. Ez nem tűnt fel Efeszoszban sem, amíg le nem buktak:

„Jézust ismerem, Pálról is tudok, de ti kik vagytok?”

Lebukásuk viszont a gyülekezeten belül is megszentelődést hozott, mert a hívők elfordultak a görög és más keleti babonáktól. Ezt fejezték ki az ezeket hirdető könyvek elégetésével -ApCsel 19.

(Ezzel kapcsolatban fontos tudni, hogy más könyvét nem illik elégetni, de ha valaki úgy érzi, hogy Isten szentségével ellentétes dolgokat birtokol, és azoktól meg akar szabadulni, jól teszi. Ha okkult vagy spiritiszta könyveid, tárgyaid (inga, amulett, kristály stb.) vannak, jó, ha megszabadulsz tőlük, miután felismerted, hogy ezek az ördögi utánzás eszközei. Ezek az eszközök sem tudnak elválasztani Istentől, de amíg hitben erőtlen vagy, hasznos, ha teszel határozott dolgokat, amelyek kifejezik a hitedet, jelen esetben azt, hogy egyszer s mindenkorra szakítani akarsz az ördögi tudományokkal és praktikákkal.)

Végül – de nem utolsó sorban – van egy harmadik, fontos kritérium. A biblikus prófétai kijelentés középpontjában Isten és az Ő Fia, Felkentje, Krisztusa áll. A jövendölés ezért soha sem öncélú, hanem össze van kapcsolva Jézus személyével. Fontos tehát megvizsgálni a kijelentéseket, melyeket az állítólagos próféták átadnak, ebből a szempontból is. Lehet, hogy a kijelentésnek szellemi forrása van, de nem minden szellem Isten Szelleme. Ezt pedig nem „érzésre” kell megmondani, hanem a szellem által adott üzenet tartalmát megvizsgálva.

„Szeretteim, ne higgyetek minden szellemnek (kijelentésnek), hanem vizsgáljátok meg a szellemeket, hogy azok az Istentől valók-e, mert sok hamis próféta jött el a világba. Az Isten Szentlelkét erről ismeritek meg: amelyik szellem vallja, hogy Jézus Krisztus testben jött el, az Istentől van. Amelyik szellem pedig nem vallja Jézust, az nem az Istentől van.” (1Jn 4,1-3)

Az a kijelentés, amely Jézusról nem az Evangélium tényeivel megegyező dolgot hirdet, nem Isten Szellemétől van, akármit érzel, akármilyen kedves ember mondja, vagy akármilyen természetfeletti erő vagy jel kíséri.