View Post

Görbicz Tamás – Minden szerzeményedből szerezz bölcsességet!

A 4. fejezet három fontos intelmet tartalmaz: Szerezz bölcsességet! (1-9) Tartsd távol magad a gonoszoktól! (10-19) Öt figyelmeztetés az igazaknak. (20-27) A fejezet első tanácsa arra buzdít, hogy minden fáradtság és befektetés megéri, ha bölcsességet szerezhet az ember. Van egy a bölcsesség irodalomon végigvonuló gondolat. Amíg a világban az arany, ezüst, gyémánt az a kincs, amiért az emberek mindent megtesznek, a hívő számára az istenfélelmen alapuló tudás, a bölcsesség kell, hogy ugyanilyen fontos legyen. Ezt a kincset pedig Isten beszédéből kell „kibányászni”. Jób drámai szavakkal ecseteli, hogyan túrják fel a bányászok életük kockáztatása arán is a „hegyek alapjait”, hogy értékes …

View Post

Görbicz Tamás – Példabeszédek első 3 fejezetének az összefoglalása

„Az ifjúkori kívánságokat kerüld”, írta Pál apostol Timóteusnak. A fiatal emberek lelkében a serdülő kortól fogva új és nagy erők ébredeznek. A kívánságokat János három csoportba fogta: a hústest és a szem kívánsága, illetve a halandó élet „kérkedése”, a fiatal kori erő megtévesztő volta, a felfuvalkodottság. Az első három intelem ezek ellen hat. Az első, a könnyű pénz csábítása, rövidebb utat kínál a kívánatos javak megszerzéséhez, de csapdát rejt. Vagy csalást, vagy a bűnözés útja felé terelgeti a gyanútlan és tapasztalatlan embert. A második intelem arról szól, hogy ha a tapasztalatlanság kevélységgel jár együtt, az ember hamar bajba kerülhet. De …

View Post

Görbicz Tamás – Ne kísértsen meg az istentelenek szerencséje!

(3,31-35) A harmadik fejezet utolsó intelme egy figyelmeztetés. A vetésnek és az aratásnak ideje van, és egy útról sem derül ki rögtön az elején, hogy pontosan hova vezet. Ha az ember nem biztos abban, hogy a helyes és jó döntést hozta meg a maga számára, könnyen elbizonytalanodhat, ha azok szerencséjét látja, akik a rossz utat választották. Sokkal boldogabbnak látszik strandra járni ahelyett, hogy felkészüljön az ember az érettségire, vagy látni a szélhámossággal szerzett vagyon élvezőit, a kemény és következetes munkát végzők küzdelmeivel szemben. Az intelem éppen azért figyelmeztet: 31Ne irigykedj az erőszakos emberre, és egyik útját se válaszd!  Hogy ez …

View Post

Görbicz Tamás- Kövesd a békességet!

(3,29-30) Az ember közösségi lény, szeretünk egymás közelében élni, mégis az emberek egymás mellett élése egyáltalán nem zökkenő mentes az egyszerű szomszédságtól a népek, országok egymás mellett éléséig. A tizedik parancsolat úgy szól: „Ne kívánd!”. Mit? „Semmit, ami felebarátodé!” A „kívánság” azonban ott lapul minden emberben és alig várja, hogy előtörjön. Ezért szól a hatodik tanács a békés egymás mellett élésről: 29Ne koholj rosszat felebarátod ellen, aki melletted lakik gyanútlanul! 30Ne pörölj ok nélkül olyan emberrel, aki nem bánt rosszul veled! A kívánság fura dolog, megfertőzi az ember elméjét és lelkiismeretét. Miközben irigykedünk, féltékenykedünk, szorongunk, egyre inkább úgy érezzük, hogy …

View Post

Görbicz Tamás – Kiváltság és lehetőség, ha jót tehetünk embertársainkkal

(3,27-28) Ahogyan láttuk, a Példabeszédek harmadik fejezete az istenfélelem útjára lépő ifjaknak ad útmutatást arról, hogy mi legyen hitük alapja. Az első három jó tanács így szólt: Ne hidd, hogy bölcsebb vagy Istennél! Élj adakozó életet! Viseld el a fenyítést! A mostani tanács az adáshoz kapcsolódik, de most nem az Istennel szembeni kötelességeinkről van szó, hanem a szükségben levő embertársainkról. Ha lehetőségünk van jót tenni valakivel, azt tekintsük kiváltságnak, egy jó lehetőségnek, amit nem érdemes halogatni vagy elpasszolni, hanem meg kell ragadni. Istennel ugyanis nem tehetünk jót, hiszen csak abból adhatunk vissza neki valamit, amit Tőle kaptunk. Ellenben ha jól …

View Post

Görbicz Tamás – Intermezzo a jó tanácsok között: Ha kétségek fognának el Isten bölcsességét illetően, fordulj a természethez!

(3,13-26) A bölcs döntések eredménye nem látszik meg azonnal, sokszor türelmesen ki kell várni, amíg beérik a hitünk gyümölcse. Vannak időszakok, amikor úgy érezzük, elúsznak a lehetőségek mellettünk és mi még mindig az Úrra várunk. Hogy rossz lóra tettünk akkor, amikor az Úr tanácsát követtük. A gonoszok látszólagos szerencséjéről és az igazak értelmetlennek látszó szenvedéseiről sok szó esik a bölcsesség irodalomban, és később külön tanács is foglalkozik vele ebben a részben. Nem könnyű kitartani az igazság mellett akkor, amikor a környezetünkben minden az ellenkezőjét látszik sugallni, vagy éppen igazolni. Ilyenkor a legjobb gyógyír a csüggedt léleknek a természet. Egy kirándulás, …

View Post

Görbicz Tamás – Ne térj ki a nevelő fegyelmezések elől!

A Példabeszédek harmadik fejezetében található harmadik intés a nevelés, a fegyelmezés szükségességéről beszél. Láttuk már korábban is, hogy egy ifjú sikerében milyen nagy szerepet játszik egy bölcs atya, aki inti és figyelmezteti a gyermekét. A tapasztalat is azt mutatja, hogy a börtönben ülő vagy egyébként kisiklott életű emberek többsége azért került ebbe a helyzetbe, mert nem volt, aki szerette volna, aki a javára figyelmeztette volna és ellátta volna jó tanácsokkal. Nem volt, aki azt mondja hittel és szeretettel: Fiam! Van azonban az elrontott életű emberek között egy másik csoport, azok, akik a nevelő jó szándékot, a figyelmeztetéseket és fegyelmezéseket elutasították …

View Post

Görbicz Tamás – Élj adakozó életet!

A 3. fejezetben lévő hét üzenet közül a második az adakozásról szól. Az adás szintén egy életfelfogást, egy életformát határoz meg, akárcsak az, ha bízunk a nálunk bölcsebbek tanácsaiban. A bűntől megromlott emberi természet („hús”) egyik legfőbb tulajdonsága az önzés, vagyis önszeretet. Isten azonban nem volt „elégséges önmagának”, szeretetének természete éppen abban nyilvánult meg, hogy teremtményeket hozott létre, akiknek gondját viseli (Jób34,13-15). Más szóval: megosztotta önmagát, adott. Isten most is minden jónak és áldásnak a forrása, maga is egy „jókedvű adakozó”. Adni tehát az isteni természet magától értetődő állapota. Minden hívő célja, hogy ezt az isteni természetet magára öltözze, és …

View Post

Görbicz Tamás – Ne hidd, hogy bölcsebb vagy Istennél!

A harmadik fejezet kétszer három jó tanácsot tartalmaz az istenfélőknek – szokás szerint a bölcsesség felmagasztalásával körítve. A két részt pedig egy elmélkedés választja el Istennek a teremtésben megnyilvánuló bölcsességéről, így lesz összesen 7 intelem. Mivel ezek közül sokat idéz az újszövetség is, érdemes egyesével szemügyre venni őket. Az első három tanács az 1-11. versekben található. Ezek közül az elsőnek ezt a címet adhatnánk: Ne hidd, hogy bölcsebb vagy Istennél!  5Bízzál az ÚRban teljes szívből, és ne a magad eszére támaszkodj! 6Minden utadon gondolj rá, és ő egyengetni fogja ösvényeidet. 7Ne tartsd bölcsnek önmagadat, féld az URat, és kerüld a …

View Post

Görbicz Tamás – A rossz barátok és a szexuális csábítás csapdája

A harmadik intelem felöleli az egész 2. fejezetet, melynek 22 verse két részre osztható. Az első 11 a bölcsesség fontosságát és értékeit sorolja, hiszen a csábítás, a kísértés lényege az, hogy egy másik, „rövidebb és könnyebb”, vagyis szélesebb utat mutat, de ugyanazokat a kívánatos eredményeket ígéri. Salamon megfogadta az első öt verset és trónra lépésekor Istentől bölcsességet kért, azt kereste mindennél jobban és bölcsességért „kiáltott”. Amikor pedig az ember az istenfélelem útjára lép, nem csak helyes életutat talál magának, hanem egyre bölcsebb és belátóbb lesz, egyre jobban megtanulja becsülni az istenfélelem nyújtotta értékeket. Isten pedig maga szavatolja az istenfélelem útján …

View Post

Görbicz Tamás – Ha megveted a bölcsességet, a bölcsesség is megvet téged!

A második intelem az 1. fejezet 20-33 verseiben olvasható. A megszemélyesített bölcsesség (Krisztus) megtérésre hívja az embereket: 23Térjetek meg, ha megdorgállak, és én kiárasztom rátok Szellememet, megismertetem veletek igéimet.  Akik megvetik, elutasítják, azokat hagyja a saját útjukon járni. Az öntelt, ostoba ember azonban olyan, hogy észre sem veszi, hogy a vesztébe rohan. Mivel egész életében megvetette a bölcsességet, vagyis az istenfélelmet, ostoba és tudatlan maradt. A baj pedig elkerülhetetlenül utoléri. 25Semmibe vettétek minden tanácsomat, és feddésemmel nem törődtetek,26ezért én is nevetek majd a bajotokon, kigúnyollak, ha eljön, amitől rettegtek, 27ha eljön viharként, amitől rettegtek, és megjön forgószélként a bajotok, ha eljön …

View Post

Görbicz Tamás – A könnyű pénz csábítása

Az intelemekből az első az 1,8-19 versekben található. Az egyes szakaszok egy drámai „fiam!” megszólítással kezdődnek, hiszen egy gyermekének a legjobbat akaró atya szól szeme fényéhez. Hallgass, fiam, apád intésére, és ne hagyd el anyád tanítását, mert ékes koszorú ez a fejeden és ékszer a nyakadon! Fiam, ha vétkezők csábítanak, ne engedj nekik! Ha ezt mondják: Jöjj velünk, álljunk lesbe vérontásra, ólálkodjunk az ártatlanra, ok nélkül is. Nyeljük el őket, mint a holtak hazája az élőket, tökéletesen, mint akik sírba szállnak! Mindenféle drága kincset találunk, megtöltjük házunkat zsákmánnyal. Ha ránk bízod sorsodat, egy erszényünk lesz mindnyájunknak! Fiam, ne járj velük …

View Post

Görbicz Tamás -„Az ifjúkori kívánságokat kerüld”

Egy sorozatot szeretnék útjára indítani, amelyben a Példabeszédek könyvének első részét szeretném magyarázni. Ez az első rész az 1-9 fejezeteket foglalja magában, és az ifjúsághoz szóló intelmeket tartalmaz, de hiszem, hogy minden hívő hasznos tanácsokat meríthet belőlük. Sőt, akár a nem hívők is. A Példabeszédek ugyanis nem szakrális könyv, bár hangsúlyozza, hogy az istenfélelem nyitja meg a kaput az igazi életbölcsességre. Témái mindenkihez szólnak, mert olyan átfogó és általános elveket tartalmaznak, melyek bárki életében működnek, ha követi őket. Ez a bevezető néhány alapvető tudnivalót rejt a könyvről és a szerzőjéről. A Példabeszédek a „bölcsesség” irodalom része, ennek megfelelően a Bibliánkban …

View Post

Összefoglalás

Az újszövetségben prófétálva születünk meg, a Szentlélek inspirációjára (tanúskodásának hatására) valljuk Jézust Úrnak és Krisztusnak. Minden hívő egyben próféta is, aki nem csak Krisztus személyével és szavaival ismerős, hanem be van avatva Isten titkaiba. Az isteni vezetés kívülről belülre került, ahogy az Ige sem kőtáblákra, hanem a szív hústábláira van felírva. A hívő meghallotta a jó pásztor hangját, és ezt a hangot képes felismerni és követni. Ez még akkor is igaz, ha néha nagy hangzavar van körülötte, és sok a megtévesztés és a csalás. Élő hitű gyülekezetekben mindig jelen van a prófétálás, hiszen ez pont az élet jele. Ugyanakkor különbség …

View Post

Mi az, hogy „prófétai”?

A prófétai mozgalom megjelenésével egy sor dolog megkapta a „prófétai” jelzőt. Lett prófétai tánc, festészet, zászlólengetés, stb. Tulajdonképpen mindent, amit egy keresztény összejövetelen amúgy spontán, intuitíve vagy improvizatív alapon csinálnak, illik prófétainak nevezni. Elnevezéseken nem érdemes vitatkozni, mindenki úgy hívhatja ezeket, ahogyan akarja, azt azonban érdemes leszögezni, hogy ezek közül nem mindegyik a Szellemtől inspirált. Márpedig szigorúan véve, ezt kellene jelentenie annak, hogy „prófétai”. Az ember – mint a teremtő Isten képmása és hasonlatossága – maga is kreatív lény és az érzéseit, gondolatait, vágyait számtalan művészeti eszközzel kifejezheti. A prófétálás valóban nem áll messze a művészettől, és egy dicséretről is …

View Post

Tartalom és forma

A különböző ébredéseket különböző megnyilvánulások kísérték. Az ébredés elmúltával azonban a formák megmaradhatnak, és úgy őrzik a Szellem munkájának – a valaha volt életnek – az emlékét, mint a kövületek. A külső szemlélőnek nagyon furcsán hat, amikor ezeket – az egykor spontán – megnyilvánulásokat felekezeti jegyként látja viszont. Az ókorban a felolvasáskor intonálták a mondat elejét, közepét és végét. Ez az énekelve beszélés ma is hallható a templomokban, mint „kenetteljes” megnyilvánulás, habár rendkívül zavaró azoknak, akik nem ebben nőttek fel. De hasonlóan őszinte volt a parasztpróféták sírósra változott hangja is, amikor a Szentlélek átvette tőlük az imát vagy a prédikációt. …

View Post

Amikor a „próféták” furán viselkednek

A Szentlélek spontán kiáradásait, az ébredéseket szinte mindig furcsa manifesztációk kísérték. Az emberek térdre rogytak és megvallották a bűneiket, mások rázkódni kezdtek. Néha szinte tapintható csend telepedett a gyülekezetre, máskor pedig nevetésben, zajos ujjongásban vagy az öröm más megnyilvánulásaiban törtek ki a hívők. Máskor a földre estek, spontán szabadulások történtek, vagy nyelveken szóltak és prófétáltak, megvallották a bűneiket. A szokatlan megnyilvánulásoknak két oka van. Az egyik, hogy e halandó test igen furcsán reagál a természetfeletti megjelenésére, nehezen „hordozza”. (A héber „kavód”, ami a dicsőségre használt szó, eredetileg súlyt, terhet jelent.) Amikor a Szellem erőteljesen működik, a lélek olyan felfokozott állapotba …

View Post

Megnyilvánulások

„A Szentlélek megnyilvánulása pedig mindenkinek azért adatik, hogy használjon vele.” (1Kor 12,7) Az itt „megnyilvánulás”-nak fordított szó (fanerószisz = valaminek a láthatóvá válása, megnyilvánulása, manifesztációja), a Szentlélek láthatatlan működésének a szem (testi érzékszervek) számára is észlelhető kifejeződése. „A szem a lélek tükre” – tartja a mondás -, de szerencsére ennél sokkal többről van szó. Az egész mimikánk, sőt még a testtartásunk, a hanghordozásunk is közöl „másodlagos” információkat. (Ezt metakommunikációnak hívjuk). Ha ránézünk valakire, vagy meghalljuk a hangját – például a telefonban -, rögtön tudjuk, hogy ő önmagához képest most éppen vidámabb, vagy szomorúbb, nyugodtabb vagy feszültebb. Ugyanúgy olvassuk a metakommunikációs …

View Post

Erők, jelek és csodák

Az ószövetségi prófétákat gyakran kísérték jelek és csodák (bár éppen a legnagyobbat, Keresztelő Jánost, nem). Jézus szolgálatában a beszéd mellett, a természetfeletti erő működése is igen domináns volt. Sok csoda maga is „jel” volt, vagyis üzenetet hordozott. A gutaütött meggyógyítása bizonyította, hogy Jézusnak van hatalma megbocsátani a bűnöket (Mt 9,6). A leprás megtisztulása egyúttal üzenet volt Jeruzsálembe: „megérkezett a Messiás”. Ezt fejezte ki Jézus azzal: „mutasd be, amit Mózes rendelt, bizonyságul nekik” (Mt 8,4). János egész evangéliuma Jézus hét messiási jelére van felfűzve (a kánai menyegzőtől a vakon szülöttig), melyek közül „Jónás jele” volt a legfontosabb, amely magában foglalta Lázár …

View Post

Az ihletett zeneköltészet

A prófétálás nem csak a szavak és gondolatok erejével történhet, hanem a zene és a költészet segítségével is. Míg a szavak az értelemhez, a zene és a költői képek az érzelmeinkhez szólnak. E két „érzékszervünkkel” kapcsolódunk ugyanis a valósághoz. (Egészen pontosan: a lelkünk gondolatokkal és érzelmekkel reagál az anyagi vagy a szellemi világból érkező ingerekre, információkra.) Ha a kettőt összekapcsoljuk (a szívet és az elmét), akkor a teljes lelket megmozdító tényezőt kapunk és már csak a harmadiktól, az akarattól függ, hogy teljes lélekkel (pszüché) részt veszünk-e valamiben. Az ember az élet fontos dolgait költőien fejezi ki, ami egyfajta prófétálás: a …