View Post

Görbicz Tamás – Óvakodj a könnyűvérű asszonykáktól!

A hetedik fejezet az előző rész végének a folytatása, a témája (az idegen kultuszok leányának csábítása után) a házasságtörés kerülése. Az idegen kultuszokban a szexualitás és a házasságtörés egészen más megítélés alá esett, voltak olyan kánaáni szokások, ahol az egész városállamban elfogadott volt az erőszak és a hedonizmus minden formája (lásd Szodoma és Gomorra). Az előző részekből megtudtuk, hogy a házasságtörés rosszabb bűn a prostitúciónál és a tolvajlásnál, és a házasságtörő a tűzzel játszik, ezért elkerülhetetlenül kárt fog szenvedni, ha nem emberektől, akkor Istentől, mert nem csak a féltékeny házastárs ellen vétkezik, hanem Isten ellen is, aki a házasságot adta …

View Post

Görbicz Tamás – Óvás a házasságtöréstől

Az Úrral való kapcsolatunk után a legfontosabb szeretet-kötelék az életünkben a házasság és a család, melyet már a Tízparancsolat is védelmezett (7. parancs: Ne törj házasságot!). A házasságot Isten azért ajándékozta az embernek, hogy a férfi és a nő újra egyesüljenek benne lelkileg és testileg: találjanak magukhoz illő társat és szerelmet. A házasságban mind a férfi, mind a nő kiteljesedhet a kölcsönös adásban, megélheti a szeretet minden formáját, „lemeztelenedhet” a szó szoros és átvitt értelmében egyaránt, mégpedig anélkül, hogy szégyenkeznie kellene bármiért (1M2,18-25). A házasság maga az éden kertje, a szépség és a gyönyör helye mind a lélek, mind a …

View Post

Görbicz Tamás – A leggyűlöletesebb dolog az Úr előtt

A negyedik intelem az előzőhöz kapcsolódik, de nem a szegénység veszélye miatt, hanem a kapcsolatok megrontása miatt. Ha gyűlöletesek a rosszindulatú manipulátorok, az embereket egymásnak ugrasztó szélhámosok, még sokkal gyűlöletesebb Isten szemében az, aki a szeretet-kapcsolatainkat teszi tönkre. Ezeket a kapcsolatokat fontosságuk szerint öt szintre osztjuk. A legfontosabb az Istennel való kapcsolatunk, melynek megrontóiról (a kicsinyeket megbotránkoztatókról) Jézus igen súlyos képpel mond ítéletet: még az is jobb lenne, ha malomkövet kötnének a nyakukba… (Mt18). A második legfontosabb a házastárs, erről majd a következő intelmek szólnak, szintén igen súlyos szavakkal. Azután – a szent népen belül – a testvéri viszonyok, melyek …

View Post

Görbicz Tamás – Szélhámosok kíméljenek!

A fejezet harmadik intelme is a szegénységhez kapcsolódik. Ahogyan a könnyelműen vállalt kezesség és a lustaság megbosszulja magát, és elszegényedéshez (veszteségekhez) vezet, ugyanolyan veszélyes felelőtlen emberekkel, szélhámosokkal szövetkezni. Az emberek (a kezességhez hasonló) értelmetlen vagy túlzott kockázatvállalásba sokszor a szélhámosok miatt mennek bele. Elhitetik velük a magas nyereséget, a soha vissza nem térő lehetőséget, a kihagyhatatlan leárazást, akciót. A pénz és haszonközpontú világot folyamatosan rázzák meg a különféle csalások, pilótajátékok, tőzsdei manipulációk, bebukott brókercégek, átvert ügyfelek történetei. Nem telik el nap, hogy ne kapnék e-mailt a „csak” nekem szóló, kihagyhatatlan lehetőségekről, vagy arról, hogy valahol egy (haldokló) gazdag ember rám …

View Post

Görbicz Tamás – A tunyaság megrabol

A fejezet második intelme az előzőhöz kapcsolódik (kezesség) és az elszegényedés másik okáról szól, ami a lustaság. Annak, hogy valaki képes-e az anyagi életben boldogulni, számos összetevője van. Kell hozzá tehetség, tanulás, megfelelő társadalmi együttműködési készség (szocializáció), szorgalom és pénztőke. A Biblia magát a szorgalmat is „tőkének” tekinti: „A lusta a (mások által szerzett) zsákmányt sem süti meg, de drága vagyona az embernek a serénysége.” (12,27). A közgazdászok is beszélnek „kapcsolati tőkéről”, vagy „tudás-tőkéről”. A tehetség, a szorgalom, a tudás ráadásul olyan tőke (kincs), ami nem „kívül” van, mint a pénz, vagy a kapcsolatok, hanem „belül”. Onnan sokkal nehezebb „ellopni”. …

View Post

Görbicz Tamás – Kezesség, kölcsön, felelősség

A 6. fejezetben is folytatódik a testi (és szellemi) paráznaság veszélyeire figyelmeztető intés, de beékelődik négy – látszólag eltérő – tanítás is. Az első a kezességről szól, és úgy kerül ide, hogy az „idegennel” (vagyis a „nem a szent néphez” tartozóval) nem csak szexuális csábítás kapcsán lehet „felemás igába” lépni, hanem úgy is, ha kezébe adjuk életünk meghatározó döntéseit. Bár egy elsietett házassággal is ugyanezt tesszük, nem kevesebb veszélyt rejt, ha olyan emberre bízzuk az anyagi boldogulásunkat, akiben nincs istenfélelem. Az idegen nő csábítása elsősorban az utazó kereskedőket, vagy más okból az otthonuktól távol szakadtakat kísérthette meg a legkönnyebben. Hasonló …

View Post

Görbicz Tamás – Utószó a csábítás allegóriáihoz

Szeretném újra kihangsúlyozni, hogy az „idegen” nem egy másik „ismeretlen” emberre vonatkozik, hiszen Isten az egész emberi nemet „egy vérből” teremtette a saját képmására, ezért az emberek társaink. Az Evangélium az emberek megmentéséről szól, nem a megbélyegzésükről és kirekesztésükről. A hamis kultuszok a teremtő Isten ellen építenek fel “magaslatokat” az elmében és “keménységeket” a szívben. Az ezeket kiötlő és működtető szellemi erők, melyek a világot sötétségbe borítják és ott is akarják tartani, a „magasságban vannak” az efézusi levél szerint (6,12). Ezért nem „testtel és vérrel” (emberekkel) folytatunk küzdelmet. Az igazi szellemi harc – minden ellenkező híreszteléssel szemben – nem az …

View Post

Görbicz Tamás – Forrás és mámor

Az ötödik fejezet harmadik intelmében ugyanaz a téma – az idegen kultuszok(leányá)ra fecsérelt életerő -, de változik a kép. Két kulcs kifejezéssel találkozunk, az egyik a „kút” vagy forrás, vagyis az édesvíz. A másik a „mámor”, az az állapot, amikor az ember elveszíti a józanságát, vagyis a helyes valóságérzékelését és ítélőképességét. Izraelben az édesvíz rendkívül értékes. Még az esővizet is ciszternákban fogták fel, akinek saját kútja volt, már gazdag embernek számított. Még értékesebb volt a forrás, amely időszakosan vagy állandóan adott vizet. Egész Jeruzsálem egyetlen állandó forrás fölé épült, a Gihon „lassan folyó” vize fölé, amelyet azután a Siloám medencében …

View Post

Görbicz Tamás – Az idegen kultuszok kifosztanak

Az idegen kultuszok leányának csábítása ellen a Példabeszédek tanácsa egyszerű: kerüld el messzire! 7Most azért, fiaim, hallgassatok rám, ne térjetek el attól, amit mondok! 8Messze kerüld el az ilyen nőt, ne közelíts háza ajtajához, Egyszerű bölcsesség, mégis kevesen fogadják meg: mindig könnyebb valami rosszat nem elkezdeni, mint abbahagyni. Ha valamiről tudod, hogy nem jó, ártalmas az egészségnek (mint a cigaretta, a különféle drogok és ajzószerek), vagy függőségbe visz (mint a pornográfia vagy a szerencsejáték), egyszerűen húzhatsz magadnak egy határt: ezeket el sem akarom kezdeni! Ehhez mindig kisebb erő kell, mintha elkezded, és azután akarod abbahagyni. De érdemes határokat szabni a …

View Post

Görbicz Tamás – Az idegen kultuszok megmérgeznek és megsebesítenek (5,1-6)

Az ötödik fejezet három intelmet tartalmaz, melyek az Isten népétől, a szent néptől való elcsábulás veszélyeire figyelmeztetnek. Az idegen asszony lehet nagyon szép és kívánatos a szemnek, ahogyan az idegen kultusz vagy kultúra is. Először még élvezni is fogod, de azután megmérgez és megsebez. (A „keserű” az ószövetségben a „mérgező” szinonimája, a „kard” pedig a megsebzésé): Mert színméz csepeg az idegen ajkáról, és ínye simább az olajnál. De a végén keserű lesz, mint az üröm, éles, mint a kétélű kard. Ahogyan a bevezetőben láttuk, az „idegen nő” éppen úgy jelenti a szexuális csábítót, mint az idegen kultúra vonzó szimbólumát. Az …

View Post

Görbicz Tamás – Bevezető a csábítás allegóriáihoz

A következő három fejezet – kisebb megszakításokkal – általánosságban a csábítással, azon belül a szexuális csábítással foglalkozik. A csábítás egy szemrevaló nőszemély képében jelenik meg, aki a tapasztalatlan ifjút az élet ösvényéről, az istenfélelem útjáról a kárhozat felé vezető útra akarja csábítani. „Lábai a halál felé visznek, léptei a holtak hazájába tartanak. Nem az élet ösvényét járja, téves úton jár, és maga sem tudja.” (Péld 5,5) Fontos megértenünk a két kulcskifejezést, amit az Ige a csábító leírására használ: „idegen nő” és „más férfi felesége”. Az „idegen asszony” alapvetően olyan nőt jelent, aki nem Isten népéhez tartozik. De nem az etnikai …

View Post

Görbicz Tamás – Öt intő felhívás az igazaknak

A 4. fejezet utolsó 8 verse közül a szívre vonatkozó a legismertebb: „Minden féltett kincsnél jobban óvd a szívedet…”. Ezt azonban további hasonló felhívások követik, melyeknek valahogy kevesebb figyelem jutott. Vegyük őket szemügyre: Vigyázz a szívedre! Vigyázz a szádra! Vigyázz a szemedre! Vigyázz a lábadra! Maradj a keskeny úton! A szokásos bevezető (örök) életet ígér azoknak, akik „rátalálnak” ezekre a „szavakra” (atyai intelmekre) és ragaszkodnak hozzájuk, sőt „orvosságot” egész (halandó) testüknek (22). A „szív” kulcs fogalom a Bibliában. Tágabb értelemben azt jelenti: „ami belül van”, legtöbbször a lelki és szellemi folyamatokra utal. A szívet a régiek nem csak egyszerűen egy …

View Post

Görbicz Tamás – Tartsd távol magad a gonoszoktól!

A 4. fejezet második intelme újra arra figyelmeztet, hogy a bűnözés útja, a „könnyű pénz” erőszakos vagy csalárd megszerzése nem olyan dolog, ami egy darabig működik és azután abba hagyhatjuk. A döntéseink és a tetteink formálnak minket, karakterünk részévé válnak. (Nem véletlen, hogy a bűnüldözők elsőként olyan gyanúsítottak között keresnek, akik voltak már büntetve. Aki egyszer már átlépte a határt, másodszor könnyebben teszi meg.) A szokásos bevezető olyan utat ígér, amilyet minden szülő szeretne a gyermekeinek: nem csak helyes, hanem akadályoktól és csapdáktól mentes, melyen semmi sem gátolja a futást egészen a célig. 10Hallgasd meg, fiam, és fogadd el mondásaimat, …

View Post

Görbicz Tamás – Minden szerzeményedből szerezz bölcsességet!

A 4. fejezet három fontos intelmet tartalmaz: Szerezz bölcsességet! (1-9) Tartsd távol magad a gonoszoktól! (10-19) Öt figyelmeztetés az igazaknak. (20-27) A fejezet első tanácsa arra buzdít, hogy minden fáradtság és befektetés megéri, ha bölcsességet szerezhet az ember. Van egy a bölcsesség irodalomon végigvonuló gondolat. Amíg a világban az arany, ezüst, gyémánt az a kincs, amiért az emberek mindent megtesznek, a hívő számára az istenfélelmen alapuló tudás, a bölcsesség kell, hogy ugyanilyen fontos legyen. Ezt a kincset pedig Isten beszédéből kell „kibányászni”. Jób drámai szavakkal ecseteli, hogyan túrják fel a bányászok életük kockáztatása arán is a „hegyek alapjait”, hogy értékes …

View Post

Görbicz Tamás – Példabeszédek első 3 fejezetének az összefoglalása

„Az ifjúkori kívánságokat kerüld”, írta Pál apostol Timóteusnak. A fiatal emberek lelkében a serdülő kortól fogva új és nagy erők ébredeznek. A kívánságokat János három csoportba fogta: a hústest és a szem kívánsága, illetve a halandó élet „kérkedése”, a fiatal kori erő megtévesztő volta, a felfuvalkodottság. Az első három intelem ezek ellen hat. Az első, a könnyű pénz csábítása, rövidebb utat kínál a kívánatos javak megszerzéséhez, de csapdát rejt. Vagy csalást, vagy a bűnözés útja felé terelgeti a gyanútlan és tapasztalatlan embert. A második intelem arról szól, hogy ha a tapasztalatlanság kevélységgel jár együtt, az ember hamar bajba kerülhet. De …

View Post

Görbicz Tamás – Ne kísértsen meg az istentelenek szerencséje!

(3,31-35) A harmadik fejezet utolsó intelme egy figyelmeztetés. A vetésnek és az aratásnak ideje van, és egy útról sem derül ki rögtön az elején, hogy pontosan hova vezet. Ha az ember nem biztos abban, hogy a helyes és jó döntést hozta meg a maga számára, könnyen elbizonytalanodhat, ha azok szerencséjét látja, akik a rossz utat választották. Sokkal boldogabbnak látszik strandra járni ahelyett, hogy felkészüljön az ember az érettségire, vagy látni a szélhámossággal szerzett vagyon élvezőit, a kemény és következetes munkát végzők küzdelmeivel szemben. Az intelem éppen azért figyelmeztet: 31Ne irigykedj az erőszakos emberre, és egyik útját se válaszd!  Hogy ez …

View Post

Görbicz Tamás- Kövesd a békességet!

(3,29-30) Az ember közösségi lény, szeretünk egymás közelében élni, mégis az emberek egymás mellett élése egyáltalán nem zökkenő mentes az egyszerű szomszédságtól a népek, országok egymás mellett éléséig. A tizedik parancsolat úgy szól: „Ne kívánd!”. Mit? „Semmit, ami felebarátodé!” A „kívánság” azonban ott lapul minden emberben és alig várja, hogy előtörjön. Ezért szól a hatodik tanács a békés egymás mellett élésről: 29Ne koholj rosszat felebarátod ellen, aki melletted lakik gyanútlanul! 30Ne pörölj ok nélkül olyan emberrel, aki nem bánt rosszul veled! A kívánság fura dolog, megfertőzi az ember elméjét és lelkiismeretét. Miközben irigykedünk, féltékenykedünk, szorongunk, egyre inkább úgy érezzük, hogy …

View Post

Görbicz Tamás – Kiváltság és lehetőség, ha jót tehetünk embertársainkkal

(3,27-28) Ahogyan láttuk, a Példabeszédek harmadik fejezete az istenfélelem útjára lépő ifjaknak ad útmutatást arról, hogy mi legyen hitük alapja. Az első három jó tanács így szólt: Ne hidd, hogy bölcsebb vagy Istennél! Élj adakozó életet! Viseld el a fenyítést! A mostani tanács az adáshoz kapcsolódik, de most nem az Istennel szembeni kötelességeinkről van szó, hanem a szükségben levő embertársainkról. Ha lehetőségünk van jót tenni valakivel, azt tekintsük kiváltságnak, egy jó lehetőségnek, amit nem érdemes halogatni vagy elpasszolni, hanem meg kell ragadni. Istennel ugyanis nem tehetünk jót, hiszen csak abból adhatunk vissza neki valamit, amit Tőle kaptunk. Ellenben ha jól …

View Post

Görbicz Tamás – Intermezzo a jó tanácsok között: Ha kétségek fognának el Isten bölcsességét illetően, fordulj a természethez!

(3,13-26) A bölcs döntések eredménye nem látszik meg azonnal, sokszor türelmesen ki kell várni, amíg beérik a hitünk gyümölcse. Vannak időszakok, amikor úgy érezzük, elúsznak a lehetőségek mellettünk és mi még mindig az Úrra várunk. Hogy rossz lóra tettünk akkor, amikor az Úr tanácsát követtük. A gonoszok látszólagos szerencséjéről és az igazak értelmetlennek látszó szenvedéseiről sok szó esik a bölcsesség irodalomban, és később külön tanács is foglalkozik vele ebben a részben. Nem könnyű kitartani az igazság mellett akkor, amikor a környezetünkben minden az ellenkezőjét látszik sugallni, vagy éppen igazolni. Ilyenkor a legjobb gyógyír a csüggedt léleknek a természet. Egy kirándulás, …

View Post

Görbicz Tamás – Ne térj ki a nevelő fegyelmezések elől!

A Példabeszédek harmadik fejezetében található harmadik intés a nevelés, a fegyelmezés szükségességéről beszél. Láttuk már korábban is, hogy egy ifjú sikerében milyen nagy szerepet játszik egy bölcs atya, aki inti és figyelmezteti a gyermekét. A tapasztalat is azt mutatja, hogy a börtönben ülő vagy egyébként kisiklott életű emberek többsége azért került ebbe a helyzetbe, mert nem volt, aki szerette volna, aki a javára figyelmeztette volna és ellátta volna jó tanácsokkal. Nem volt, aki azt mondja hittel és szeretettel: Fiam! Van azonban az elrontott életű emberek között egy másik csoport, azok, akik a nevelő jó szándékot, a figyelmeztetéseket és fegyelmezéseket elutasították …