View Post

Görbicz Tamás – Élj adakozó életet!

A 3. fejezetben lévő hét üzenet közül a második az adakozásról szól. Az adás szintén egy életfelfogást, egy életformát határoz meg, akárcsak az, ha bízunk a nálunk bölcsebbek tanácsaiban. A bűntől megromlott emberi természet („hús”) egyik legfőbb tulajdonsága az önzés, vagyis önszeretet. Isten azonban nem volt „elégséges önmagának”, szeretetének természete éppen abban nyilvánult meg, hogy teremtményeket hozott létre, akiknek gondját viseli (Jób34,13-15). Más szóval: megosztotta önmagát, adott. Isten most is minden jónak és áldásnak a forrása, maga is egy „jókedvű adakozó”. Adni tehát az isteni természet magától értetődő állapota. Minden hívő célja, hogy ezt az isteni természetet magára öltözze, és …

View Post

Görbicz Tamás – Ne hidd, hogy bölcsebb vagy Istennél!

A harmadik fejezet kétszer három jó tanácsot tartalmaz az istenfélőknek – szokás szerint a bölcsesség felmagasztalásával körítve. A két részt pedig egy elmélkedés választja el Istennek a teremtésben megnyilvánuló bölcsességéről, így lesz összesen 7 intelem. Mivel ezek közül sokat idéz az újszövetség is, érdemes egyesével szemügyre venni őket. Az első három tanács az 1-11. versekben található. Ezek közül az elsőnek ezt a címet adhatnánk: Ne hidd, hogy bölcsebb vagy Istennél!  5Bízzál az ÚRban teljes szívből, és ne a magad eszére támaszkodj! 6Minden utadon gondolj rá, és ő egyengetni fogja ösvényeidet. 7Ne tartsd bölcsnek önmagadat, féld az URat, és kerüld a …

View Post

Görbicz Tamás – A rossz barátok és a szexuális csábítás csapdája

A harmadik intelem felöleli az egész 2. fejezetet, melynek 22 verse két részre osztható. Az első 11 a bölcsesség fontosságát és értékeit sorolja, hiszen a csábítás, a kísértés lényege az, hogy egy másik, „rövidebb és könnyebb”, vagyis szélesebb utat mutat, de ugyanazokat a kívánatos eredményeket ígéri. Salamon megfogadta az első öt verset és trónra lépésekor Istentől bölcsességet kért, azt kereste mindennél jobban és bölcsességért „kiáltott”. Amikor pedig az ember az istenfélelem útjára lép, nem csak helyes életutat talál magának, hanem egyre bölcsebb és belátóbb lesz, egyre jobban megtanulja becsülni az istenfélelem nyújtotta értékeket. Isten pedig maga szavatolja az istenfélelem útján …

View Post

Görbicz Tamás – Ha megveted a bölcsességet, a bölcsesség is megvet téged!

A második intelem az 1. fejezet 20-33 verseiben olvasható. A megszemélyesített bölcsesség (Krisztus) megtérésre hívja az embereket: 23Térjetek meg, ha megdorgállak, és én kiárasztom rátok Szellememet, megismertetem veletek igéimet.  Akik megvetik, elutasítják, azokat hagyja a saját útjukon járni. Az öntelt, ostoba ember azonban olyan, hogy észre sem veszi, hogy a vesztébe rohan. Mivel egész életében megvetette a bölcsességet, vagyis az istenfélelmet, ostoba és tudatlan maradt. A baj pedig elkerülhetetlenül utoléri. 25Semmibe vettétek minden tanácsomat, és feddésemmel nem törődtetek,26ezért én is nevetek majd a bajotokon, kigúnyollak, ha eljön, amitől rettegtek, 27ha eljön viharként, amitől rettegtek, és megjön forgószélként a bajotok, ha eljön …

View Post

Görbicz Tamás – A könnyű pénz csábítása

Az intelemekből az első az 1,8-19 versekben található. Az egyes szakaszok egy drámai „fiam!” megszólítással kezdődnek, hiszen egy gyermekének a legjobbat akaró atya szól szeme fényéhez. Hallgass, fiam, apád intésére, és ne hagyd el anyád tanítását, mert ékes koszorú ez a fejeden és ékszer a nyakadon! Fiam, ha vétkezők csábítanak, ne engedj nekik! Ha ezt mondják: Jöjj velünk, álljunk lesbe vérontásra, ólálkodjunk az ártatlanra, ok nélkül is. Nyeljük el őket, mint a holtak hazája az élőket, tökéletesen, mint akik sírba szállnak! Mindenféle drága kincset találunk, megtöltjük házunkat zsákmánnyal. Ha ránk bízod sorsodat, egy erszényünk lesz mindnyájunknak! Fiam, ne járj velük …

View Post

Görbicz Tamás -„Az ifjúkori kívánságokat kerüld”

Egy sorozatot szeretnék útjára indítani, amelyben a Példabeszédek könyvének első részét szeretném magyarázni. Ez az első rész az 1-9 fejezeteket foglalja magában, és az ifjúsághoz szóló intelmeket tartalmaz, de hiszem, hogy minden hívő hasznos tanácsokat meríthet belőlük. Sőt, akár a nem hívők is. A Példabeszédek ugyanis nem szakrális könyv, bár hangsúlyozza, hogy az istenfélelem nyitja meg a kaput az igazi életbölcsességre. Témái mindenkihez szólnak, mert olyan átfogó és általános elveket tartalmaznak, melyek bárki életében működnek, ha követi őket. Ez a bevezető néhány alapvető tudnivalót rejt a könyvről és a szerzőjéről. A Példabeszédek a „bölcsesség” irodalom része, ennek megfelelően a Bibliánkban …

View Post

Összefoglalás

Az újszövetségben prófétálva születünk meg, a Szentlélek inspirációjára (tanúskodásának hatására) valljuk Jézust Úrnak és Krisztusnak. Minden hívő egyben próféta is, aki nem csak Krisztus személyével és szavaival ismerős, hanem be van avatva Isten titkaiba. Az isteni vezetés kívülről belülre került, ahogy az Ige sem kőtáblákra, hanem a szív hústábláira van felírva. A hívő meghallotta a jó pásztor hangját, és ezt a hangot képes felismerni és követni. Ez még akkor is igaz, ha néha nagy hangzavar van körülötte, és sok a megtévesztés és a csalás. Élő hitű gyülekezetekben mindig jelen van a prófétálás, hiszen ez pont az élet jele. Ugyanakkor különbség …

View Post

Mi az, hogy „prófétai”?

A prófétai mozgalom megjelenésével egy sor dolog megkapta a „prófétai” jelzőt. Lett prófétai tánc, festészet, zászlólengetés, stb. Tulajdonképpen mindent, amit egy keresztény összejövetelen amúgy spontán, intuitíve vagy improvizatív alapon csinálnak, illik prófétainak nevezni. Elnevezéseken nem érdemes vitatkozni, mindenki úgy hívhatja ezeket, ahogyan akarja, azt azonban érdemes leszögezni, hogy ezek közül nem mindegyik a Szellemtől inspirált. Márpedig szigorúan véve, ezt kellene jelentenie annak, hogy „prófétai”. Az ember – mint a teremtő Isten képmása és hasonlatossága – maga is kreatív lény és az érzéseit, gondolatait, vágyait számtalan művészeti eszközzel kifejezheti. A prófétálás valóban nem áll messze a művészettől, és egy dicséretről is …

View Post

Tartalom és forma

A különböző ébredéseket különböző megnyilvánulások kísérték. Az ébredés elmúltával azonban a formák megmaradhatnak, és úgy őrzik a Szellem munkájának – a valaha volt életnek – az emlékét, mint a kövületek. A külső szemlélőnek nagyon furcsán hat, amikor ezeket – az egykor spontán – megnyilvánulásokat felekezeti jegyként látja viszont. Az ókorban a felolvasáskor intonálták a mondat elejét, közepét és végét. Ez az énekelve beszélés ma is hallható a templomokban, mint „kenetteljes” megnyilvánulás, habár rendkívül zavaró azoknak, akik nem ebben nőttek fel. De hasonlóan őszinte volt a parasztpróféták sírósra változott hangja is, amikor a Szentlélek átvette tőlük az imát vagy a prédikációt. …

View Post

Amikor a „próféták” furán viselkednek

A Szentlélek spontán kiáradásait, az ébredéseket szinte mindig furcsa manifesztációk kísérték. Az emberek térdre rogytak és megvallották a bűneiket, mások rázkódni kezdtek. Néha szinte tapintható csend telepedett a gyülekezetre, máskor pedig nevetésben, zajos ujjongásban vagy az öröm más megnyilvánulásaiban törtek ki a hívők. Máskor a földre estek, spontán szabadulások történtek, vagy nyelveken szóltak és prófétáltak, megvallották a bűneiket. A szokatlan megnyilvánulásoknak két oka van. Az egyik, hogy e halandó test igen furcsán reagál a természetfeletti megjelenésére, nehezen „hordozza”. (A héber „kavód”, ami a dicsőségre használt szó, eredetileg súlyt, terhet jelent.) Amikor a Szellem erőteljesen működik, a lélek olyan felfokozott állapotba …

View Post

Megnyilvánulások

„A Szentlélek megnyilvánulása pedig mindenkinek azért adatik, hogy használjon vele.” (1Kor 12,7) Az itt „megnyilvánulás”-nak fordított szó (fanerószisz = valaminek a láthatóvá válása, megnyilvánulása, manifesztációja), a Szentlélek láthatatlan működésének a szem (testi érzékszervek) számára is észlelhető kifejeződése. „A szem a lélek tükre” – tartja a mondás -, de szerencsére ennél sokkal többről van szó. Az egész mimikánk, sőt még a testtartásunk, a hanghordozásunk is közöl „másodlagos” információkat. (Ezt metakommunikációnak hívjuk). Ha ránézünk valakire, vagy meghalljuk a hangját – például a telefonban -, rögtön tudjuk, hogy ő önmagához képest most éppen vidámabb, vagy szomorúbb, nyugodtabb vagy feszültebb. Ugyanúgy olvassuk a metakommunikációs …

View Post

Erők, jelek és csodák

Az ószövetségi prófétákat gyakran kísérték jelek és csodák (bár éppen a legnagyobbat, Keresztelő Jánost, nem). Jézus szolgálatában a beszéd mellett, a természetfeletti erő működése is igen domináns volt. Sok csoda maga is „jel” volt, vagyis üzenetet hordozott. A gutaütött meggyógyítása bizonyította, hogy Jézusnak van hatalma megbocsátani a bűnöket (Mt 9,6). A leprás megtisztulása egyúttal üzenet volt Jeruzsálembe: „megérkezett a Messiás”. Ezt fejezte ki Jézus azzal: „mutasd be, amit Mózes rendelt, bizonyságul nekik” (Mt 8,4). János egész evangéliuma Jézus hét messiási jelére van felfűzve (a kánai menyegzőtől a vakon szülöttig), melyek közül „Jónás jele” volt a legfontosabb, amely magában foglalta Lázár …

View Post

Az ihletett zeneköltészet

A prófétálás nem csak a szavak és gondolatok erejével történhet, hanem a zene és a költészet segítségével is. Míg a szavak az értelemhez, a zene és a költői képek az érzelmeinkhez szólnak. E két „érzékszervünkkel” kapcsolódunk ugyanis a valósághoz. (Egészen pontosan: a lelkünk gondolatokkal és érzelmekkel reagál az anyagi vagy a szellemi világból érkező ingerekre, információkra.) Ha a kettőt összekapcsoljuk (a szívet és az elmét), akkor a teljes lelket megmozdító tényezőt kapunk és már csak a harmadiktól, az akarattól függ, hogy teljes lélekkel (pszüché) részt veszünk-e valamiben. Az ember az élet fontos dolgait költőien fejezi ki, ami egyfajta prófétálás: a …

View Post

Tanítható-e a prófétálás?

Mint minden készség, a prófétálás is fejleszthető az emberben, de nem mindenki jut el a legmagasabb szintekre. Ebben is Isten ajándékai és kegyelme nyilvánul meg, amit saját akarata szerint osztogat, ezért „nem azé, aki fut és nem azé, aki akarja…”. A próféta-iskolák jó terepet nyújtanak arra, hogy az ember próbálkozzon és fejlessze magában a szólás képességét. Ugyanakkor vannak erős fenntartásaim is az ilyen képzéssel kapcsolatban. Az egyik az, hogy sokszor teljesen általános üzenetek megszemélyesítését hívják prófétálásnak. Ez végső soron definíció kérdése, de az, hogy pl. „Isten nagyon szeret Téged és jót akar Neked”, mindig és minden körülmények között igaz. Ha …

View Post

Jézabel és az ő szelleme

A 90-es években ért népszerűsége csúcsára a „Jézabel szelleme” tanítás, mely a Jelenésekben szereplő thiatirai gyülekezetnek szóló üzenet néhány során alapszik: De az a panaszom ellened, hogy eltűröd Jezábelt, azt az asszonyt, aki prófétának mondja magát és tanít, és eltántorítja szolgáimat, hogy paráználkodjanak és bálványáldozati húst egyenek; (Jel 2,20) Ez a (hamis) tanítás valami olyasmiről szól, hogy Jézabel egy gonosz szellemi fejedelem, aminek a működését arról lehet felismerni, hogy olyan gyötrést okoz, és olyan légkört teremt, hogy még a „felkent” szolgálók is meghátrálnak, és szűkölve elszaladnak onnan, miként Illés is elfutott Jézabel elől. Bár ez a teológia elég ingatag lábakon …

View Post

Gyümölcseikről ismeritek meg

A Lukács 6,43-ban is összekapcsolódnak a szív kincsei és a beszéd, mint a fa és a gyümölcse. A hamis prófétát a beszéde árulja el: „Nem jó fa az, amely rossz gyümölcsöt terem, és viszont nem rossz fa az, amely jó gyümölcsöt terem. Mert minden fát a gyümölcséről lehet megismerni. Hiszen tüskebokorról nem szednek fügét, csipkebokorról sem szüretelnek szőlőt. A jó ember szíve jó kincséből hozza elő a jót, és a gonosz ember a gonoszból hozza elő a gonoszt. Mert amivel csordultig van a szív, azt szólja a száj. Miért mondjátok nekem: URam, URam, ha nem teszitek, amit mondok?” (Luk 6,43-46) De már …

View Post

A ragadozók

Jézus egyértelműen figyelmeztet arra, hogy a hívők között is vannak olyanok, akik csak báránynak látszanak, de belül veszélyes ragadozók. Nem füves legelőt és csendes vizet keresnek, hanem áldozatokat. „Óvakodjatok a hamis prófétáktól, akik juhok ruhájában jönnek hozzátok, de belül ragadozó farkasok. Gyümölcseikről ismeritek meg őket. Tüskebokorról szednek-e szőlőt, vagy bogáncskóróról fügét?  Tehát minden jó fa jó gyümölcsöt terem, a rossz fa pedig rossz gyümölcsöt terem. Nem hozhat a jó fa rossz gyümölcsöt, rossz fa sem hozhat jó gyümölcsöt. Amelyik fa nem terem jó gyümölcsöt, azt kivágják, és tűzre vetik. Tehát gyümölcseikről ismeritek meg őket.” (Mt 7,15-20) A kép világos: ha ehető a fa …

View Post

A hamis próféták

Már Péter is beszélt azokról, akik tanításnak álcázott veszélyes elhajlásokat (eretnekségeket) csempésznek a nép közé. Pál pedig így figyelmeztette az efézusi gyülekezet vezetőit: „Tudom, hogy távozásom után dühös farkasok jönnek közétek, akik nem kímélik a nyájat, sőt közületek is támadnak majd férfiak, akik fonák dolgokat beszélnek, hogy magukhoz vonzzák a tanítványokat.” (ApCsel 20,29-30) Van egy kívülről érkező és egy belülről jövő veszély, a farkasok és a fonákbeszédűek. A gyülekezetekben kétféle tévelygő van, és nagyon fontos különbséget tenni. Az egyik az erőtlen, a kiskorú, az éretlen, a másik viszont a belopódzkodott hamis atyafi, akiről úgy tűnt, hogy közülünk való, de később kiderült, …

View Post

Próféták a vezetésben

A próféta, mint hivatal, ú.n. szolgálati ajándék, amely azt célozza, hogy a szenteket érettkorúságra juttassa (Ef 4,11-12). De van a prófétai szolgálattal kapcsolatban egy gyakori tévhit, amely az efézusi leveléből vett egy másik idézetre épít: „Ezért tehát nem vagytok többé idegenek és jövevények, hanem polgártársai a szenteknek és háza népe Istennek. Mert ráépültetek az apostolok és a próféták alapjára, a sarokkő pedig maga Krisztus Jézus, akiben az egész épület egybeilleszkedik, és szent templommá növekszik az Úrban, és akiben ti is együtt épültök az Isten hajlékává a Szentlélek által.” (2,19-22) A téves nézet azt vallja, hogy a gyülekezeteket apostoloknak és prófétáknak kell vezetniük, és …

View Post

Az „előre-megmondó” próféta felismerése

Már az ószövetségben is meg voltak a világos kritériumai annak, hogy mi jellemez egy Istentől küldött prófétát. Ezt a fajta ajándékot a legkönnyebb felismerni: ha bekövetkezik a jel, akkor komolyan lehet venni, ha nem, akkor csak önjelölt. A legtöbben már ezen a ponton elbuknak. De ami a dolgot bonyolultabbá teszi, hogy még akkor sem biztos, hogy nem hamis a próféta, ha a jel bekövetkezik. További kritériumok vizsgálatára van szükség. Az első, hogy Isten szól, és nem varázsol, nem űz mágiát. A kánaánita babonák és mágiák helyett a tanítás és bizonyságtevés Istenét kellett keresni. „Ne legyen köztetek olyan, aki a fiát …