Derék asszony

Ha párválasztásról van szó, nem maradhat ki a sorból az ókor híres ábécés versikéje a derék asszonyról (Példabeszédek 31,10-31). Tapasztalatom szerint sokan félreértik ezt a 22 verset, ezért érdemes kicsit közelebbről is megvizsgálni.

Derék asszonyt ki talál? Értéke a gyöngyét messze meghaladja.
Férje (egész) szívével ráhagyatkozik, és nem jár rosszul vele.
Mindig a javára van, sose a kárára, életének minden napján.
Előteremti a gyapjút és a kendert, és mindent beszerez, ügyes kézzel.
Olyan, mint a kalmárok hajója: messze földről szállítja az élelmet.
Bár még éjszaka van, már fölkel, és ellátja a háza népét eledellel,
szolgálólányait egy egész napra valóval.

Szántóföld után néz és meg is szerzi, szőlőt telepít a keze munkájából.
Jól körülköti derekát az övével, és nekifeszíti karját a munkának.
Tudja, hogy jó hasznot hajt, éjnek idején sem alszik ki lámpája.
Kinyújtja a karját a guzsaly után, és a kezével megfogja az orsót.
Kiterjeszti kezét az elnyomott fölé, a szűkölködőnek meg a karját nyújtja.
Nem kell féltenie háza népét a hótól: egész háza népét ellátta kettős ruhával,
és takarókat is csinált magának. Ruhája bársonyos len és bíbor gyapjú.

Férjét a kapuknál igen nagyra tartják, hogyha tanácsban ül az ország véneivel.
Ingeket is készít és eladja őket, öveket is árul a kereskedőnek.
Az erő érzete veszi körül, vidáman néz a jövendő elé. 

Ha kinyitja a száját, bölcsen beszél, jóságos tanítás (árad) a nyelvéről.
Szemmel tartja háza népének munkáját, a tétlen lustaság nem kenyere.
Kiállnak fiai, s boldognak hirdetik, a férje is fölkel és így dicséri: 

Sok asszony megmutatta, milyen derék, de te felülmúlod őket, mind valamennyit!”
Csalfa dolog a báj, a szépség mulandó,
de az okos asszonynak kijár a dicséret.
Magasztaljátok keze munkájáért, a városkapuknál dicsérjék tetteit!”

A 22 sor a héber ábécé 22 betűjének felel meg, mégpedig betűrendben. Ez azt jelzi, hogy egy könnyen megtanulható, tanító célzatú versikéről van szó. (Valahogy úgy, ahogyan a kisgyerekeket számolni tanítjuk: ’egy, megérett a meggy…’ stb.) Ellentétben a gyülekezetekben honos értelmezéssel, a versikét nem a lányoknak, hanem a fiúknak kellett bemagolniuk. Miért? Hogy megtanulják, mire kell figyelniük a párválasztáskor. A versikében elénk rajzolt hölgy belső jellemvonásain van a hangsúly: szorgalmas, házias, talpraesett, hűséges, megbízható, biztos támasz, irgalmas, istenfélő, bátor, remekül irányít és szervez, mindezek mellett szelíd és jóra tanít… Na jó – mondjuk erre -, itt hagyjuk is abba, ilyen nő nincs. Ez valóban egy ideál, ami nem is arra való, hogy a hölgyeken maradéktalanul számon kérjük és ezzel elhordozhatatlan terhet rakjunk rájuk. A versike nem is ezért íródott, hanem azért, hogy a serdülő ifjú figyelmét a külsőről – melyre magától is fogékony -, a belsőre irányítsa – melyre magától nem fogékony. Magam is elmondhatom, hogy serdülő, világi fiúként nem nagyon érdekelt a lányok belseje, sőt kifejezetten zavaró volt, akadályozó tényezőnek tűnt, hogy a kívánatos testben lakik valaki, aki azt szeretné, hogy foglalkozzanak vele is. Hormonális változásokon áteső lényem ugyanis simán beérte volna csak a testtel. A versike éppen ezért teszi a hangsúlyt a belső tulajdonságokra. Már a rabbik is megjegyezték: ez a versike arról szól, amiről nem szól. Nincs benne szó külső szépségről, domború formákról, csinos ruhákról, szép alakról. Nem mintha ezzel bármi baj lenne, az Énekek éneke (a legfőbb ének a szerelemről) bőségesen pótolja ezt a hiányt. A versek fő mondanivalója, csattanója a végén van:

Csalfa dolog a báj, a szépség mulandó, de az okos (istenfélő) asszonynak kijár a dicséret.

A párválasztás legnagyobb csapdája is az, ha az emberek a “látszat” szerint választanak. Lehet, hogy a szexuális indulatok számára kívánatos külső olyan belsőt takar, ami egyáltalán nem kívánatos, ahogy a közmondás is tartja: ’a legszebb húson ülnek a legyek.’ Vagy bibliai megfogalmazásban:

“Mint disznó orrában az aranyperec, olyan a szép nő, aki nem féli Istent” (Példa 11,22)

Ha elkábít az aranyperec, egyszer csak a disznóólban ébredhetsz, mert az aranyperechez ez is jár. Ráadásul az aranyperec egy idő után nem lesz többet, és akkor már csak a disznó marad. Egy pláza-cica vagy szoli-maci jól mutat az oldaladon, de nem fogja a gatyádat mosni és a gyerekeidet nevelni. A test, legyen bármilyen szép, mindenképpen ki van téve az idő vasfogának. A belső ember azonban “napról napra megújul”. A lényed és a személyiséged az idő előre haladtával csak gazdagodik egy olyan társ mellett, aki hozzád illik. Ezért, ha társat keresel, ne csak a testét nézd, hanem elsősorban a személyiségét. A test ugyanis (a virágzás után) kellemetlen változásoknak van kitéve, a személyiség azonban maradandó, sőt csak egyre szebb lesz.

Ha a külső emberünk megromlik is, a belső emberünk mégis megújul napról napra.” (2Kor 4,16)

Még egy fontos megjegyzés. Az „istenfélő” nem azt jelenti, hogy csakis a mi felekezetünkből való lehet. Ez sokszor komoly gond, főleg, ha egy kisebb, magát exkluzívnak tartó közösségről van szó. Az istenfélő azt jelenti, hogy olyan ember, aki elsősorban Istennek akar tetszeni, és bizonyos dolgokat akkor sem tesz meg, ha senki sem látja és senki sem kérné rajta számon, mert tudja, hogy van egy Ura, aki előtt mindenki leplezetlen. Vannak bibliai elvei, melyekhez ragaszkodik. (És itt jön be újra a szüzesség kérdésköre.) Az istenfélő ember sem tökéletes, de élő kapcsolata van a Tökéletessel, ezért képes fejlődni és változni. Figyeld meg, milyen a kapcsolata az élő Istennel! Ahogyan azt is érdemes megfigyelned, hogyan bánik kisebb testvéreivel vagy azokkal, akik neki alá vannak vetve, vagy ki vannak szolgáltatva. Ezekben (és más hasonló) helyzetekben ugyanis jobban megmutatkozik a valódi belső énje.

A párválasztás tehát komoly dolog és alapvetően meghatározza, hogy mennyi küzdelmet emészt majd fel a házasságunk. Ezért nem érdemes a korszellem nyomásának engedni és „ösztönből” párt választani.

Amikor ezekről tanítunk, sok házas ül sápadtan a helyén és gondolkodik azon, hogy mit tegyen, mert úgy érzi, bizony ő ezt a párválasztás dolgot elrontotta… A helyzet az, hogyha már házas vagy, rád is az érvényes: ’aki az eke szarvára tette a kezét, ne nézegessen hátra.’ Számodra már nincs értelme azt mérlegelni, hogy jól döntöttél-e vagy rosszul, mert ez már önmagában aláássa a kapcsolatot, és az ördög kísértése. (Valóban…?)

Bármi van is mögötted, felejtsd el, és célegyenest dőlj neki annak, ami előtted áll. Isten ugyanis nem arra adta a házasságot, hogy ’éppen túléljük’, hanem arra, hogy boldogok legyünk és kiteljesedjünk. Bármilyen volt is az életed, bármin mentél keresztül, bármit rontottál el, tudnod kell, hogy Jézus Krisztusban mindig ott van a gyógyulás, a helyreállás, a megújulás lehetősége. Minden lehetséges annak, aki hisz. Dávid nagyon elrontotta az Uriás feleségével. Nem csak házasságtörő lett, hanem aljas gyilkos is. Kemény dolgokon kellett keresztül mennie és a királysága sem volt már többet olyan, mint ez előtt. De még ebből is volt helyreállás, mert Dávid képes volt elismerni a bűneit és megújítani az Úrral való kapcsolatát. Hogyan? Elolvashatod az 51. zsoltárban.