Görbicz Tamás – A rossz barátok és a szexuális csábítás csapdája

A harmadik intelem felöleli az egész 2. fejezetet, melynek 22 verse két részre osztható. Az első 11 a bölcsesség fontosságát és értékeit sorolja, hiszen a csábítás, a kísértés lényege az, hogy egy másik, „rövidebb és könnyebb”, vagyis szélesebb utat mutat, de ugyanazokat a kívánatos eredményeket ígéri. Salamon megfogadta az első öt verset és trónra lépésekor Istentől bölcsességet kért, azt kereste mindennél jobban és bölcsességért „kiáltott”. Amikor pedig az ember az istenfélelem útjára lép, nem csak helyes életutat talál magának, hanem egyre bölcsebb és belátóbb lesz, egyre jobban megtanulja becsülni az istenfélelem nyújtotta értékeket. Isten pedig maga szavatolja az istenfélelem útján járók biztonságát, ahogyan az ókorban a királyok feleltek az országukon átmenő utak biztonságáért. Az Isten bölcsessége szerint élő ember maga is egyre belátóbb és értelmesebb lesz: „Megfontolás őrködik feletted, értelem oltalmaz téged” (11). Így kikerülheti az élet nagy csapdáit. Ezek közül pedig ifjú korban a három legnagyobb:

  1. A könnyű pénz (erről szólt az előző intelem).
  2. A hamis barátok és
  3. a szexuális csábítás.

Az ifjú ember saját identitásának keresése során leválik a szüleiről és egyre nagyobb befolyást gyakorol rá a környezete, a vele egykorú, de főleg az idősebb barátok. Ha azonban rosszul választja meg őket, tévútra csalhatják, mely eleinte jónak és élvezetesnek tűnik ugyan, de később sok bajt és szenvedést hoz magával. A két út ebben különbözik. A helyes út eleinte nehéznek és kevésbé élvezetesnek, kívánatosnak látszik, később (az „aratás” idején) viszont kiderül, hogy megérte a szoros kaput és a keskeny utat választani. A másik eleinte tűnik jónak, és álnokul azt hazudja, hogy ez csak jobb és jobb lesz, de később egyre nagyobb bajt és szenvedést tartogat. Az istenfélelem viszont:

12Megment a helytelen úttól és az álnokul beszélő embertől; 

13azoktól, akik elhagyják az egyenes ösvényeket, és sötét utakon járnak.

14Örülnek, ha rosszat tehetnek, vigadnak a gonosz fonákságokon. 

15Ösvényeik görbék, útjaik hamisak.

A rossz társaság még a jó erkölcsöt is megrontja, idézi Pál ezeknek a verseknek a tanulságát azokkal kapcsolatban, akik tagadták a feltámadást, vagyis elvetették az istenfélelmet, a bölcsességet (1Kor15,33).

A Szentírásban számos példát találunk a hamis barátok okozta károkra. Míg József a nehézségek ellenére is kitartott az istenfélelem mellett, Júda – Jákób másik fia – kánaánita barátokat szerzett és saját maga is ilyen szokásokat vett fel – bár szerencsére a törtnet végén ráébred erre és meg tud térni (1Mózes38).

Vagy ott van Roboám király esete, aki az ammonita udvar ifjaival nőtt fel és inkább rájuk hallgatott, mint Izrael véneinek bölcsességére. Az eredmény az lett, hogy kevélysége miatt királysága kettészakadt, Salamontól örökölt nagy és gazdag birodalma, kicsi és szegény lett, és áldatlan testvérháborúk sora vette kezdetét (1Királyok12).

Amnon vágyakozott Támár után, de kellett egy hamis barát, Jonadáb „tanácsa”, hogy átlépve saját erkölcsi gátlásait, ne csak a lányon, hanem saját lelkiismeretén is végül erőszakot tegyen (2Sámuel13). És ezzel el is érkeztünk a második nagy kísértéshez, a szexuális vágyakhoz.

16De a bölcsesség megment a más asszonyától, a hízelgő szavú idegen nőtől, 

17aki elhagyja ifjúkorának társát, és megfeledkezik az Isten előtt kötött szövetségről.

 18Mert halálba süllyed a háza, és útja az árnyak közé. 

19Aki bement hozzá, nem tud visszafordulni, és nem talál rá az élet ösvényeire.

A Biblia következetesen két fogalmat használ, amikor a szexuális csábítást egy nő alakjában bemutatja. Az egyik az „idegen asszony”, amely valójában az „idegen istenek leánya”, vagyis olyan nő, aki nem tartozik Isten népéhez. A másik fogalom a „más felesége” vagyis az a nő, aki nem az „én feleségem” – függetlenül attól, hogy már házas vagy még hajadon. Ha nem a te feleséged, akkor másé vagy más leendő felesége. Később lesz róluk szó külön-külön (5. és 6. fejezet), de itt is és a 7. fejezetben is együtt szerepelnek.

A szexualitás az egyik legerősebb testi szenvedély az ember életében, és egyáltalán nem mindegy, hogy hogyan élünk vele. A szexualitás Isten ajándéka az ember számára, amely egy elkötelezett kapcsolatban, a házasságban tud kiteljesedni és teljes áldássá válni egy „hozzánk illő társ” mellett. Viszont – akárcsak az alkohol, a drogok vagy a játékszenvedély – könnyen eluralkodik az emberen, és a kis parázs, amely eleinte kellemesen melegített, pusztító, a testet és az életet felemésztő tűzvésszé tud válni. A szexuális kívánság kötődést, a szexuális egyesülés pedig köteléket hoz létre, amely erősebbé válhat, mint az a kötelék, mellyel az ifjú embert az istenfélelem az Úrhoz köti. A hívő fiatalok számára is ez szokta jelenteni a legnagyobb kísértést és próbatételt. Aki pedig a „paráznával egyesül, egy test lesz vele” (1Kor6). És miután a szexuális kívánság újra és újra legyőzi, egyre távolodik az élet útjától, míg végül képtelenné válik a megtérésre, a lelkiismeretében kiégett ember lesz. Az istenfélelem azonban megőriz a csapdától, és elvezet a hozzánk illő társhoz, akivel a szexualitás is a személyiség kiteljesedését szolgálja majd. Számos bibliai példa mutatja, hogy mennyire komoly csapdát képes állítani az embergyilkos a szexuális csábításon keresztül. Ebben bukott el Ádám, aki inkább a feleségét követte a bűnbe. Maga a Példabeszédek szerzője, Salamon is ennek az áldozata lett. Baál Peornál már az új nemzedék fiai haltak meg emiatt 24 ezren (4Mózes25). De Dávid életét is kis híján romba döntötte a szexuális kívánság, amikor Betshabéval vétkezett. Nem szólva Jézabelről és Akhábról, és kései „utódjáról”, Heródesről, akit Heródiás vitt rossz útra és végül gyilkosságba. A mai kornak a szexualitás az egyik fő bálványa, de egy istenfélő fiatalnak tudnia kell, hogy mi ezzel kapcsolatban az Úr tanácsa (1Kor6,12-13):

 12Minden szabad nekem, de nem minden használ. Minden szabad nekem, de nem válok semminek a rabjává. 13Az eledel a gyomorért van, a gyomor pedig az eledelért, de Isten ezt is, amazt is meg fogja semmisíteni. A test azonban nem a paráznaságért van, hanem az Úrért, az Úr pedig a testért.