Görbicz Tamás – Az ügy, amit szolgálunk

A mai üzenetemmel ahhoz a témához szeretnék kapcsolódni, amit a táborban is megpróbáltunk körüljárni. Egyfelől, hogy Isten mindent nagyon sokfélének, sokszínűnek teremtett, másfelől, ez a sokszínűség a teremtett világban is teljes harmóniában van. Meg vagyunk győződve arról, hogy az az Isten akarata, hogy az egyházon belül is ez a sokféleség, sokszínűség harmóniában kell, hogy legyen. Biztos, hogy Isten ezt a harmóniát nem úgy akarja megteremteni, hogy erőszakos pásztorok és lelkészek mindenkire zubbonyt húznak, egyenruhát adnak, és megtanítják őket, hogy aki nem lép egyszerre, nem kap áldást estére, hanem ezt a harmóniát – ahogy a természetben is – Isten szava, beszéde hozza létre. Ugyanakkor azt látjuk, hogy a sokféleség (sokszínűség), ami Isten akarata, azt is eredményezi, hogy sebeket osztunk és kapunk. Tehát nem olyan egyszerű ezzel a sokszínűséggel együtt élni. Nem vagyunk egyformák, nem gondolkozunk, érzünk egyformán, nem viszonyulunk a dolgokhoz egyformán. Elgondolkodtam azon, hogy a tárborban, illetve az azóta eltelt napokban is elég sok testvéremmel beszéltem, akiből kiállt valami csalódottság. Valamilyen csalódáson mentek át az egyházban, a gyülekezetben, és ez a csalódás kiáll még a lelkükből, ami azt eredményezi, hogy keserű pocsolya folyik ki belőlük vér gyanánt ott, ahol ez a nyíl megsebezte őket. Azt vettem észre, hogy ezeknek a panaszoknak egy része jogos, másik része (is) jogos, de egy rossz látásmódból, a dolgok rossz megközelítéséből fakad. Ezért én ma arról szeretnék beszélni, hogy hogyan tudsz meggyógyulni az ilyen típusú csalódásaidból.