Írd felül a valóságot – Lajta Brigitta

Írd felül a valóságot az IGAZSÁGGAL

Egyébként pedig, testvéreim, ami igaz, ami tisztességes, ami igazságos, ami tiszta, ami szeretetreméltó, ami jó hírű, ha valami nemes és dicséretes, azt vegyétek figyelembe!
Fil 4,8

 Sokszor, amikor körülnézünk az életünkben, csak romokat látunk magunk körül. Így van ez nálam is. Megtanultam, hogy a körülményeimben elégedett legyek, de azért szeretnék tapasztalni egyre több változást is. A probléma viszont, hogy ez sokszor más emberek döntésétől is függ.

 Hogyan őrizhetem meg ennek ellenére a békességemet? A józan paraszti ész azt diktálná, hogy meneküljek, költözzek máshova, hagyjak itt mindent, és kezdjek új életet. Ez sokunknak komoly kísértése. Mással, máshol, máshogy jobb lenne. Vannak akik azt mondják, a púpos akár hová viszi a púpját, mindenütt púpos marad. Szóval belül kell megváltoznunk. Isten gondolatai azonban nem a mi gondolataink. Ő azt mondja, hogy írjuk felül a valóságunkat az Ő igazságával. Amikor ezt megtesszük, akkor válunk valóban szabaddá. Lehet, hogy látszólag tényleg jobb körülmények közé kerülhetnénk, ha elválnánk, munkahelyet váltanánk, vagy máshova költöznénk. Csakhogy semmi nem garantálja, hogy az a jobb, úgy is maradna. Akkor megint lépjünk tovább? Ilyen logika mentén az egész életünk csak menekülésből állna.

 Róma 8:28 azt mondja, hogy minden a javukra szolgál azoknak, akik Istent szeretik. A mindenben benne vannak a körülményeink is? Vagy Isten éppen szabadságon van, és nem érdekli, hogy mi történik velünk? Amikor az igéből tudjuk, hogy még a hajunk szálai is nyilván vannak tartva Isten előtt, akkor elég lehetetlennek tűnik, hogy ne tudná, mi történik velünk. Főleg akkor, ha ezt naponta meg is beszéljük Vele. De miért engedi meg ezt az Úr?

 Azért, hogy békességben tudjunk élni bármi történjék is velünk. Ehhez csak arra van szükségünk, hogy különbséget tegyünk a valóság, és Isten igazsága között.

 A valóság lehet azt mondja, hogy beteg vagyok, de Isten igazsága, hogy meggyógyultam az Ő  sebei által. ( 1 Péter 2,24 )

 A valóság lehet az, hogy szomorúnak érzed magad, de az ige azt mondja: Siralmamat vígságra fordítottad, leoldoztad gyászruhámat, körülöveztél örömmel.  Zsolt 30:12

 A valóság lehet az, hogy egy fillér nincs a zsebedben, de az igazság, Isten ígérete Krisztusban, hogy az Úr minden szükségedről gondot visel.

 Én is most tanulom ezt a leckét, és még sokszor elbukom, de határozottan nagyobb békességem van az Úrban. Sokáig képmutatásnak tartottam, hogy olyan dolgokban higgyek, és ráadásul, mint rám érvényes igazságokként valljam meg őket, amik nem is úgy vannak a valóságban. Egy testvérem élete példaként szolgált. Neki aztán tényleg nem volt semmi földi oka az örvendezésre, de addig olvasta a Filippi levelet, amíg el tudta hinni, amit Isten mond róla, és Isten igazsága az ő valóságává is vált. 3 év nagyon kemény harc után szabadította meg az Úr a kilátástalannak vélt helyzetéből.

„Mert szívvel hiszünk az igazságban (amit Isten mond felőlünk) és szájjal teszünk vallomást az üdvösségre.” ( Róma 10,10) Hiszem, ha nem ezt tette volna, akkor még mindig nyakig benne lenne a nehézségekben. A jelleme olyan szilárddá és kiforrottá vált ezalatt, hogy mára szinte minden megújult az életében. Ugyanis a hit összekapcsolta Jézussal és Isten oldalára állította őt, a megvallás pedig éltető energiával töltötte meg a megírt Igét.

 Tőle tanultam meg, hogy ha felülírom Isten igazságaival a saját gondolataimat, egy ideig lehet, hogy kívülről semmi nem fog változni, de a szívemben már elkezdődik valami. Ettől pedig előbb-utóbb a valóság is változni fog. Ez csak ilyen könnyű lenne? Ennyi az egész? Igen és nem. Egyáltalán nem könnyű, sokszor elbukunk, sokszor inkább meghalnánk, csak legyen vége. Ami könnyűvé teszi, hogy a gondolataink megváltoztatása azonnali eredményt hoz a szívünkben. Ettől még nem leszünk mindig azonnal egészségesek, nem lesz azonnal pénzünk, nem javulnak meg egy perc alatt a kapcsolataink, de miközben a körülmények kénytelenek engedelmeskedni Isten igazságának, valami még nagyobb történik bennünk. Mert hitünket, gondolatainkat követni fogják az érzéseink is, ez pedig meghatározza az életünk minőségét.

 Lehet, hogy ugyanolyan érzéketlen veled a férjed, de már nem fáj. Megtanultad felülírni a valóságot. Lehet, hogy még nincs munkád, de tudod, hogy lesz, még ha várnod is kell, akkor tudod, Atyád gondoskodik rólad. Én sokszor átélem, hogy kesergek valami miatt, majd a reggeli Istennel való ima közösség után veszem észre magamon már nem is fontos. Mintha megváltozott volna a helyzet, pedig csak az én szívem változott meg. Már nem magammal vagyok elfoglalva, hanem Jézus rám is érvényes győzelmére figyel a szívem, Belé kapaszkodom és meg van írva, aki hisz Őbenne az meg nem szégyenül.

 Az életem fő célja lett, hogy minden körülmények között megőrizzem a békességemet. Ennek eszköze pedig, hogy a valóságot felülírom Isten igazságaival. Önbecsapás? Ahogy vesszük. Emberi mértékkel mérve lehet, hogy az. Az emberek vádolhatnak azzal, hogy a könnyebb megoldást választod, bár én buzdítanék mindenkit, hogy próbálja ki, ha könnyűnek gondolja. A tapasztalat viszont azt mutatja, hogy a belső változásokat idővel mindig követik a külsők is. Így kerülhetjük el, hogy áldozatként kelljen leélni, akár keresztényként is, az életünket.

Örüljetek az Úrban mindenkor! Ismét mondom: örüljetek.
Fil 4,4

Lajta Brigitta