JÉZUS ÉLETE A NÉGY EVANGÉLIUM ALAPJÁN – I. fejezet: A születés

11. rész: Visszatérés Názáretbe

Mt2,19Amikor Heródes meghalt, az Örökkévaló angyala megjelent Egyiptomban Joszéfnek álmában, és 20ezt mondta:
– Kelj fel, vedd a gyermeket és anyját, és menj Jiszráél földjére, mert meghaltak azok, akik a gyermek életére törtek! 
21Ő pedig felkelt, vette a gyermeket és anyját, és Jiszraél földjére ment.
22Amikor azonban meghallotta, hogy Júdeában Arkhelaosz uralkodik atyja, Heródes után, félt oda visszatérni. Miután pedig kijelentést kapott álmában, Galil területére vonult vissza; 23és amikor odaért, abban a városban telepedett le, amelyet Nácáretnek neveztek, hogy beteljesedjék, amit a próféták mondottak, így nevezik majd: „nácáreti”.

Álom

Isten gyakran képekben kommunikál az emberekkel. Ha ez ébren történik, látomásról beszélünk. Ha alvás közben szól Isten, akkor olyan rendkívüli álomképeket ad, amelyek határozottan különböznek a szokványos álmoktól. Isten elsősorban olyan embereket szólít meg álomban, akik nem túl érzékenyek a Szellem dolgaira. Alváskor ugyanis a külső hatások ki vannak kapcsolva, így a Szellem dolgaiban kevésbé jártas emberek tudatát is jobban eléri a Szellem üzenete. Egy ilyen álom annyira valóságos, hogy ébredés után nem is tudja az ember, hogy álmodott, vagy valóságosan átélte mindazt, amit látott. Az álomnak – mint általában a Szellem valamennyi munkájának bennünk – az a célja, hogy hitet, belső meggyőződést hozzon létre azzal kapcsolatban, hogy mi a helyes, mit kell tenni. Isten ugyanis a hitünk segítségével vezet bennünket, azt akarja, hogy bármit is teszünk, azt hitből tegyük (Rm14,23). Isten álom segítségével tanácsolta és vezette Józsefet és a napkeleti mágusokat is.

Herodes Arkhelaosz

Heródes paranoiás, gyanakvó uralkodó volt. Birodalmát három fia között osztotta fel. Közöttük is kiemelkedett gonoszságával Arkhelaosz, aki Júdeát örökölte. Kegyetlensége és elnyomása olyan mértéket öltött, hogy még Rómának is szemet szúrt, így leváltották, és egy római helytartót neveztek ki a helyére, akit Pontius Pilatusnak hívtak. Pilatus büntetésből került a távoli és forrongó provincia élére, mert kegyvesztett és korrupt ember volt. Heródes másik két fiáról is lesz szó a későbbiekben. Ugyanis az egyik, Agrippa, elszerette testvére, Fülöp feleségét, Heródiást. Agrippa volt Galilea negyedes fejedelme, de Jézussal majd csak közvetlenül a kereszthalála előtt találkozik személyesen. Fülöp, mint szereplő nem jelenik meg az evangéliumokban.

Názáreti

József úgy döntött, hogy a főváros közelsége helyett inkább a távoli, és vallási szempontból ismeretlen Názáretbe költözteti vissza a családját. Jézus 5 éves korától 30 éves koráig (tehát 25 évig) volt Názáret lakója. Ezért úgy ismerik majd, mint „JesuáHaNocri”, vagyis Názáreti Jézus. Héberül és arabul a keresztényeket ma is úgy hívják, hogy „nocrim”, vagyis „názáretiek”. A prófétákra való hivatkozás azt jelenti, hogy több próféta is beszél a nécerről, vagyis a gyökérhajtásról. A leghíresebb ezek közül Ésaiás 11,1 amely úgy mutatja be Isai nagycsaládját (Dávid király dinasztiáját), mint egy tőből kivágott fát, melynek a gyökeréről új hajtása támad. Számos más próféta is úgy beszél a Messiás megjelenéséről, hogy az száraz és kietlen földből nő ki (Ésa 53,2), mint ahogy Dávid leomlott sátora megalázott, romos állapotból emeltetik fel (Ámósz 9,11). A „názáreti” ebben az értelemben azt fejezi ki, hogy az „élet” egy olyan kietlen helyen jelenik meg, ahol senki sem számított rá. Jézussal szemben sokáig éppen az lesz a fő kifogás, hogy názáreti. Ezzel a várossal kapcsolatban pedig semmit sem mondtak próféták.