Krajcsir Piroska – Mi haszna van, ha megbocsátok?

Kedves Testvérem!

 Haszonelvű fogyasztói társadalomban élünk, ne botránkozz meg a kérdésen.  Mert lehet, hogy a meg nem bocsátás  –  mint egy háborús lövedék   –  évek, sőt, évtizedek alatt betokozódott a lelkedbe;  eltávolítása esetleg  több fájdalommal fog járni, mint amennyi kellemetlenséget okoz Neked jelenleg. Lehet, hogy a megbocsátás hasznáról eddig még nem tudtalak kellőképpen meggyőzni. Engedd meg, hogy ismételten nekifussak a témának.

Amikor szívemmel odafordulva elkezdtem tanulmányozni az Igét, megdöbbentett, hogy a számunkra legnagyobb áldás, a bűnbocsánat abszolút értelemben összekapcsolódik a mi megbocsátásunkkal.

Amikor bűnt követünk el, akkor szellemi értelemben tiltott zónába tévedünk; Istennel való kapcsolatunk sérül, mert  olyan korlátot hágtunk át, amelyet Ő emelt a mi védelmünkre. Természetes, hogy szeretnénk, ha Isten mindent elnézne, mindent megbocsátana nekünk, de feltételhez köti ezt az áldást: a nagylelkűséghez, amit nekünk is gyakorolni kell mások felé.

Tehát a megbocsátás első haszna: az Istennel történő kapcsolat helyreállása. Ezt személyesen is megtapasztaltam. Miután az első, átütő győzelmet arattam a megbocsátás témakörében, megszólalt az Ige. Olyan üzenetet kaptam, amellyel másoknak is tudtam szolgálni; én voltam a legjobban meglepve, amikor egymás után jöttek a megerősítő a visszajelzések. Csodálatos volt átélni Isten hűségét!

Már beszéltem róla, de ismét hangsúlyozom: a megbocsátás elengedést jelent. Amíg nem bocsátasz meg, a másik ember hozzád van  kötözve. Ha megbocsátasz, eloldozod magadat tőle, szabad leszel. Szabadon tudsz ránézni, kezet tudsz neki nyújtani, képes vagy vele beszélni, anélkül, hogy görcsben lenne a gyomrod. S hogy megváltozik-e a megbocsátásodtól a másik fél? Egyáltalán nem biztos. Lehet, hogy nem is tud róla, marad olyan, amilyen volt. De Te megváltoztál. Te szabad lettél. Mert a megbocsátás Rólad szól. Rólad és Istenről. Ez a kettőtök dolga.

Az emberi igazságosságon nevelkedett öntudatunk  sokszor lázad a megbocsátás ellen. Linda Dillow diszfunkcionális családban  nőtt fel, és sokat szenvedett apja magatartásától. Megtérése után szembekerült a megbocsátás problémájával. Először vad felháborodás öntötte el: megbocsátani egy gonosz apának?! Hiszen nem érdemli meg! Csak gyűlöletet és megvetést érzett iránta.  De az adós rabszolga példázatából (Mát.18:21-15) megértette, hogy nincs joga fojtogatni a másik bűnös embert.

Nem kapaszkodhatok a magam igazába; hiába vagyok jobb a másiknál, az nem segít rajtam. Meg kell bocsátanom akkor is, ha a másik semmiféle megbánást nem mutat, nem kér bocsánatot, és nem igyekszik helyrehozni, amit vétett.

Isten viszont megáldja az engedelmességet. Corrie ten Boom  mesélte, hogy a háború után találkozott egy ügyvéddel, aki mind a két lábát elvesztette. Szíve tele volt gyűlölettel és keserűséggel  kettétört élete és a tolókocsija miatt. Corrie elmesélte neki, hogyan szabadította meg őt Isten a gyűlölettől. A férfi később megtért, megtapasztalta, hogy Jézus ereje képes őt is átformálni. Amikor legközelebb Corrie-val találkozott, egy menekülttáborban dolgozott, sofőrként hozta-vitte a vendégeket, és hálás volt Istennek, hogy őt, egy láb nélküli embert is tud  áldásként  használni.

Már korábban írtam Neked, hogy a negatív érzelmek és gondolatok káros kémiai anyagok képződését idézik elő a szervezetünkben. A meg nem bocsátástól a lelkünk és a testünk is megbetegedhet. Mark Gungortól hallottam:”Amikor nem bocsátasz meg, olyan, mintha mérget vennél be, azt remélve, hogy a másik ettől meghal.” (Lehet, hogy ezt túlzásnak tartod, de ha nagyon őszinte vagy – velem együtt – tudod, hogy ha   halált nem is, de nem tudunk sok jót kívánni annak, aki mélyen megbántott.) Sokan számolnak be arról, hogy súlyos, és hosszantartó lelki vagy fizikai betegségekkel küzdöttek, de miután megbocsátottak, ezek a bajok megszűntek. Nem állítom, hogy minden betegség a meg nem bocsátás következménye, de ha hosszasan kínlódsz egy nyavalyával, érdemes a lelked mélyére nézni: nem őrizgetsz régi sérelmeket?

A megbocsátással kapcsolatosan számos tévhit van a köztudatban. Az egyik ilyen: nem szabad emlékeznem arra, ami történt. De hisz ez lehetetlen, mondod, és teljesen igazad van. Nem tudod úgy kitörölni az eseményeket az emlékezetedből, ahogyan a számítógép dokumentumtárából az anyagot. Szerintem Isten sem amnéziás, tudja ő, mit tettünk, csak egyszerűen nem „emlékezik meg” róla, nem hozza elő újra és újra. A tenger fenekére vetett bűn ott is marad, nem búvárkodja elő senki.

„Én, én vagyok, aki eltörlöm álnokságaidat önmagamért, és bűneidről nem emlékezem meg!”(És.43:25)

„Hozzánk térvén könyörül rajtunk, eltapodja álnokságainkat, bizony, a tenger mélységébe veted minden bűnünket!”(Mik.7:19)

Úgy gondolom Isten is ezt várja tőlünk. Ne hozd elő még gondolatban sem a  mások vétkeit az emlékezet  mélységéből. Beszélni róla amúgy is szigorúan tilos; de a gondolatot is foglyul ejtheted, és imádkozhatsz az illetőért, vagy Istent dicsérheted a szabadításért.

Sokan hiszik azt, hogy ha megbocsátanak, akkor ott kell folytatni a sértővel a dolgot, ahol abbamaradt. A megbocsátás nem azt jelenti, hogy a sértőt visszahelyezed abba a pozícióba, ahol továbbra is ártani tud Neked. Még akkor sem ajánlatos ilyet tenni, ha mélységes bűnbánatot tanúsított. Az elvesztett bizalmat ki kell érdemelni. (Ez elsősorban  durva és hosszantartó sérelmekre, szexuális és egyéb bűnökre, tudatos  visszaélésekre vonatkozik.) Amennyiben szoros kötelékekről van szó, jó, ha ezt tudomására hozod annak, aki ártott neked.

Miután a megbocsátás elsősorban cselekedet, azt javaslom, hogy a bántással kapcsolatos tárgyakat,  dokumentumokat  – amennyiben ezek nélkülözhetők a jövőben – semmisítsd meg. Ezért dobtam ki életemnek egy nehéz időszakában írt naplóimat és feljegyzéseimet. Fizikailag is meg akartam szabadulni a bántó történések emlékeitől.  Ha van ilyen a birtokodban, és gátol a megbocsátásban, szabadulj meg tőle!

Úgy tűnhet, hogy eltértem kissé  a címben jelzett témáról. Hadd ismételjem meg: a megbocsátás közvetlen haszna az, hogy helyreáll a kapcsolatod Istennel; kiáradnak Rád az Ő újabb áldásai; Isten kijelentései elérnek Hozzád; szabad leszel és a szíved örömmel telik meg; tested és lelked meggyógyul, teljes helyreállást fogsz tapasztalni. Mondd: nem érdemes megbocsátani?

Ezért megdöbbentő, milyen ravasz csapdát állít nekünk az ördög a megbocsátással kapcsolatban. Úgy tünteti fel, mintha óriási dolog, kivételes kegy lenne részünkről, hogy megbocsátunk valakinek.  Mintha a megbocsátással a sértő járna jól. Nem és nem! A megbocsátás egyes egyedül a mi javunkat szolgálja.  Isten tudja ezt,  és ezért legyen életünk iránytűje: bocsáss meg, miként mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek.

Így legyen a Te életedben is; ezt kívánja:

Testvéred az Úrban