OROSZ TAMÁS EMLÉKÉRE – CSODÁS HAPPY END

10 éve diagnosztizálták nála a tüdőrákot. Műtét. A kóros ¼ tüdőt eltávolították. 6 év múlva kiújult, akkor már csont és májáttéttel. 3 hónapot jósoltak neki – jó esetben. 4 év lett belőle. A halotti bizonyítványt kiállító orvos megdöbbenve mondta, ilyen súlyos betegséggel, ennyi ideig élni, ez rekord! 51 kemoterápia, koponya besugárzások – 2 elefántnak is sok lett volna, de Isten vele volt. Elnyűhetetlennek látszott.

Aztán, mikor most nyáron meghalt Kubinyi Karesz – régi barátja -, egyszer csak feladta. Egy hónapja mondta nekem: haza szeretnék menni, Karesszal akarok bukófogózni. Így hát hazament.

Utolsó héten az erős gyógyszerek miatt, sokszor nem volt tudatánál. Szobájában azért szólt a dicsőítés. És egyszer meghallottam a dalfoszlányt:…tapsol és táncol a Menny

Abban a pillanatban tudtam, hogy ez IGAZ! A Menny, ami mióta csak él Tamás, drukkol neki, és az Úrral az élen határtalanul szeretik őt, akik végigszurkolták a 72 évét, most várják haza. Ahogy az ének is mondja:

„Nyitva áll az ajtó, bejöhetek, a trónteremben várnak, nekem ott a helyem, Jézus mellett élni ez a legjobb dolog, ugrálok és táncolok, mert szabad vagyok!”

Beszaladtam hozzá, és lelkesen mondtam neki: hallod, vár a Menny! Tapsolnak, táncolnak, várnak haza, boldogok, hogy végre hazaérsz, annyira szeretnek!

Nem reagált láthatóan, de szerintem, ő is tudta.

Azóta is hiszem, hogy minden, Úrban elhunyt tesót így várnak haza a Mennyben, ilyen örömmel, tapssal, tánccal és végtelen szeretettel.

Dicsőség és örök hála Istennek, hogy a legnehezebb óráinkat is széppé tudja tenni, hogy Nála a földi vég, a mennyei kezdet: csodás happy end!