Piszter Ervin – A Messiás életének állomásai

Egy olyan üzenetbe kezdek bele, amiről már most tudom, hogy nem fogom ma befejezni. Ma arról szeretnék beszélni, hogy a Messiásnak melyek voltak azok a fő állomásai. Az első a megszületése, amikor emberré válik. A második a halála. Amikor meghal, akkor a halálával mindörökre megszentel bennünket. Miért? Szeretetből, hitből és engedelmességből tette! A harmadik ilyen állomás Jézus életében a feltámadása. A feltámadása, amivel bizonyságot tett őróla is az Atya, és Jézus is rólunk, hogy rehabilitálva vagyunk. Nem vagyunk Isten szemében mi, emberek azok, akik előtte voltunk. A negyedik ilyen állomás pedig Jézus mennybemenetele, ami egy jogfolytonosságot adott nekünk, ami azt jelenti, hogy ha Ő nem ment volna fel a Mennybe, akkor nem jött volna el a megígért Szent Szellem. De Ő azt mondta, hogy ha leül az Atya jobbjára, akkor elküldi a Szent Szellemet, aki, amikor eljön átveszi a munkát/szolgálatot az emberben, hogy valamennyien megértsük és megismerjük az Istent. Ha Jézus itt maradt volna a világon feltámadott és megdicsőült testben, akkor is korlátozva lett volna bizonyos szempontból, de így nincs korlátozva. A Szent Szellemet küldte el, és a Szent Szellem volt az ígéret Jézustól és az Atyától, hogy Ő minket minden igazságra elvezessen. Ezekről a témákról már többen beszéltünk, többször érintettük. Én szeretnék most egy átfogó ívet adni erről a négy állomásról.