View Post

D.Krajcsir Piroska – „Ne nyugtalankodjék a ti szívetek…”

Jézus  – a János evangéliuma szerint – ama bizonyos utolsó vacsorán nyomatékosan, két ízben is csillapítani igyekezett tanítványai lelkének háborgását. (Ján14:1,27)  A tanítványok attól rendültek meg, amit a Mester az ünnepi pászkavacsorán közölt velük.  Azt mondta, hogy elhagyja őket; oda megy, ahová nem mehetnek utána, és a tiltakozó-fogadkozó Pétert azzal csendesítette, hogy hamarosan le fogja tagadni még azt is, hogy valaha ismerte Őt. Érthető a tanítványok megdöbbenése. Bár Jézus többször jelezte közelgő szenvedéseit és halálát, most először néztek szembe azzal a jövővel, amelyből hiányzott a Mester. Most értették meg, hogy Jézus nem lesz mindig velük. Megrendültek. A bizonytalan jövő, a …

View Post

Jézus terápiája 3. rész

Érintés:  a személyre szabott szeretet Nemrég olvastam újra a leprás beteg meggyógyításának mindenki által jól ismert  történetét. Jézus  – látva a teljességgel leprás beteget – könyörületességre indult, kinyújtotta a kezét, megérintette (illette) a szerencsétlen embert: „Akarom, tisztulj meg!” (Máté 8:1-4, Márk 1:40-45, Lukács 5:12-16) A történetet többnyire messiási szempontból szoktuk értelmezni: az érintéstől nem Jézus lett leprás, hanem a beteg tisztult meg. Az Ószövetségben egyedül az égőáldozati oltárnak volt ilyen bűnösöket megtisztító ereje;  az oltár eközben nem lett tisztátalanná (2Móz29,37).Jézus ezzel a csodával jelentette be hivatalosan is messiási igényét, amikor a gyógyult embert arra kérte, mutassa meg magát Jeruzsálemben a …

View Post

Jézus terápiája 2. rész

Péter és Jézus – a szégyent eltörlő kegyelem Az Újszövetségből a szégyen-kegyelem témájában legtipikusabb a Péter apostol alakjához köthető túlságosan is ismert, sokat idézett, és szinte az unalomig elemzett nagypénteki történet. Mindössze néhány új szempontot szeretnék felvetni, és elsősorban azt megmutatni, hogy egy nagy fiaskó, egy drámai erkölcsi bukás után hogyan konfrontál a Mester, és hogyan állítja helyre azt, akit Ő elhívott. A  mindennapi konfrontáció és Jézus gyakorlata A mindennapok szóhasználatában akonfrontáció szembesítést,  ütköztetést jelent, és gyakran súrlódást, vitát, veszekedést eredményez. A   mindennapok gyakorlatában gyakran egyenlőségjelet teszünk a személy, és félresikerült  cselekedete közé. Az ilyen konfrontáció  mindig fájdalmat okoz, és …

View Post

Egy lándzsadobás Józsefért 2.

Jákob tanulóévei A  házassági projekt csak a fedőneve volt  a háráni útnak;  Rebeka így akarta kedvencét eltávolítani bosszúszomjas testvére fizikai közelségéből. Jákob indulás előtt megkapta Izsáktól az igazi útravalót, az Ábrahám áldását:”a Mindenható szaporítson és sokasítson meg…örökség szerint bírjad a földet,…melyet az Isten adott volt Ábrahámnak”.(1Móz28:3-4)             Furcsának tűnhet, hogy a „csaló” Jákóbot áldással engedi el az apja. De ne felejtsük el, hogy Jákob szelíd, kedves, az otthonhoz kötődő, engedelmes fiú volt. Izsák azt mondta: ne innen házasodj, menj el, Lábán leányai közül válassz, és áldjon meg a Mindenható.  Jákob engedelmeskedett.  Itt mutatkozik meg a két testvér szíve közötti alapvető …

View Post

Egy lándzsadobás Józsefért 1.

Prológus: egocentrikus családi kapcsolatok Vannak a Bibliában olyan történetek, amelyek sztereotip értelmezéssel érnek el hozzánk. Ilyen  történet az ószövetségi  Józsefé. Szinte mindenütt azt tanítják felekezettől függetlenül, hogy a kamasz fiú a papa kedvence,  a testvéreire árulkodó  álomlátó, a tarka ruhás kivételezett volt. Ezért ­ – jogosan – gyűlölték a testvérei. Nekem kezdettől kedves figura volt József, már gyermekként is éreztem, hogy valami sántít a fenti értelmezésben. Felnőttként meg majdnem kibökte a szememet, hogy a kamasz  József fenti értelmezése és a felnőtt József alakja mennyire nincs összhangban egymással. Az  Egyiptomba hurcolt fiatal férfi  – miközben hihetetlen mélységeket és magasságokat jár be …

View Post

D. Krajcsir Piroska – Jézus terápiája

„Az irgalom azt jelenti, hogy nem azt kapjuk, amit megérdemelnénk. A kegyelem azt jelenti, hogy megkapjuk, amit nem érdemlünk meg.” (John Bevere)   Az elmúlt félévben egy lelkigondozói tanfolyamon vettem részt, s közben sok új dolgot,  új látást, új szemléletet tanultam.  Bizonyos jelenségek vagy fogalmak más megvilágításban nyertek a megszokottól eltérő  értelmet. A legdrámaibb újdonság számomra a konfrontáció lelkigondozói értelmezése volt. A konfrontáció szót  általában  szembesítés, szembeállítás,  ütköztetés értelemben használjuk.  Jelentéskörébe beletartozik az álláspontok ütközése, a súrlódás, a vitatkozás, sőt, a  veszekedés is. Nem véletlenül, mert a   mindennapok gyakorlatában a konfrontáció azt jelenti, hogy valakit szembesítünk a félresikerült cselekedetével: „Látod, …

View Post

Krajcsir Piroska – A legjobb még előtted van!

Mélyen megérintett Dobozi Áginak a vasárnapi úrvacsora előtt elhangzó üzenete – a legjobb még előtted van! – , ugyanis éppen ezt az üzenetet hallottam nemrég egy női konferencia előadójától, Maria Preantól. Maria Prean nemsokára nyolcvanéves lesz,  ám  aligha zokon venné, ha  öregnek nevezném. (Mindössze harminchárom évesnek érzi magát – a többi csupán élettapasztalat.)   Egészen komolyan veszi azt a bibliai igazságot, hogy aki hisz, annak örök élete van. A hívő ember távlata az örökkévalóság, és nem az a néhány évtized, amit testben a földön töltünk el.   A Biblia sem beszél nyugdíjas évekről: Mózes látása nem homályosult meg, ereje nem csökkent még …

View Post

Várni – jó!

Lelki füleimmel hallom a tiltakozó kórust: nem jó, egyáltalán nem jó várni! Igaz, a várakozás általában  nem tartozik a kívánatos dolgok közé. Korunk embere sok mindent akar, és  lehetőleg azonnal. A valós, vagy képzelt szükségletek haladéktalan kielégítésére egész  iparágak szakosodtak, és szinte azonnal meg is kapjuk, amit szeretnénk. Nem tudom, boldogabbak lettünk-e attól, hogy az  instant élelmiszerekkel pillanatok alatt csillapíthatjuk éhünket-szomjunkat; az interneten azonnal megszerezhetjük a szükséges információt; a mobilon, vagy a facebookon azonnal elérhetünk bárkit, és minket is elérhet bárki…A Biblia így tanít a várakozásról: „Jó várni és megadással lenni az Úr szabadításáig.”(Jer.Sir.3:26) Próbálj meg engem… Sok keresztény ember …

View Post

Krajcsir Piroska – Életünk színe-fonákja

„Mert hitben járunk, nem látásban.”(2.Kor.5:7) Megkülönböztetett gonddal őrzöm a levéldobozomban a fenti képeslapot. Fő értékét az adja, hogy kedves hithősöm, Corrie ten Boom házából – a Bejéből – származik. Az első oldalon egy kézimunka fonákját látjuk, melynek csak a körvonalai kivehetők; egyébként tele van elvarratlan szálakkal, csomókkal, bogokkal, át-meg átfűzésekkel, kusza összevisszaságban. Még a színek sem adnak útmutatást, hogy mi is akar ez lenni… A képeslap belső oldalán angol nyelvű vers magyarázza a nehezen értelmezhetőt:  „Ez a kézimunka életem képe.  Ketten dolgozunk rajta: Isten és én. Nem én választom a színeket, nem én szövöm a mintát. Én alulról, a fonákjáról …

View Post

Krajcsir Piroska – Egy álom további tanulságai

A  Világ világossága november 11-i videóüzenete mélyen megrendített: negyedszázados emlékeket hozott elém. December hetedike van, jereváni házunk  masszív ajtónyílásában állok,   két kicsi, éppen influenzás  gyermekemet ölelem. Tudom, hogy menekülni kellene, de a két beteg gyerekkel nem futhatok ki a hidegbe, hát állok az ajtókeretben. Sosem éltem át addig földrengést, de tudom, hogy ez most az, és gyomorszorító félelemmel várom, hogy mikor szakad le a plafon, mert félelmetes morgással adnak hírt magukról a föld mélyében csúszkáló tektonikus rétegek. Méteres amplitúdóval leng a csillár, a tetőn táncot járnak a cserepek, és úgy mozog alattunk a föld, mintha  tankok sora vonulna az utcán. …

View Post

Krajcsir Piroska – Megbocsátó és irgalmas életforma

Kedves Testvérem! Első levelemben arról írtam Neked, hogy a megbocsátás kötelezően előírt gyakorlat. Nem tudom, volt-e közöd a sporthoz valaha is, remélem, elhiszed nekem, hogy az első foglalkozások meglehetősen fájdalmasak. A gyengébb izomcsoportokat kell edzeni, és az izmok tiltakoznak a szokatlan megerőltetés ellen. Viszont ha rendszeresen tornázol, azt veszed észre, hogy a gyakorlatok egyre könnyebben mennek, és egyre nagyobb élvezetet találsz az addig izzasztó edzésekben. Így van ez a megbocsátással is. Minél többször gyakorlod, annál könnyebben fog menni. Egy idő után azt veszed észre, hogy nem háborodsz fel olyan dolgokon, amelyek korábban kihoztak a sodrodból, még csak kísértésbe se esel …

View Post

Krajcsir Piroska – Mi haszna van, ha megbocsátok?

Kedves Testvérem!  Haszonelvű fogyasztói társadalomban élünk, ne botránkozz meg a kérdésen.  Mert lehet, hogy a meg nem bocsátás  –  mint egy háborús lövedék   –  évek, sőt, évtizedek alatt betokozódott a lelkedbe;  eltávolítása esetleg  több fájdalommal fog járni, mint amennyi kellemetlenséget okoz Neked jelenleg. Lehet, hogy a megbocsátás hasznáról eddig még nem tudtalak kellőképpen meggyőzni. Engedd meg, hogy ismételten nekifussak a témának. Amikor szívemmel odafordulva elkezdtem tanulmányozni az Igét, megdöbbentett, hogy a számunkra legnagyobb áldás, a bűnbocsánat abszolút értelemben összekapcsolódik a mi megbocsátásunkkal. Amikor bűnt követünk el, akkor szellemi értelemben tiltott zónába tévedünk; Istennel való kapcsolatunk sérül, mert  olyan korlátot hágtunk …

View Post

Krajcsir Piroska – Megbocsátani magadnak, a szüleidnek és Istennek

További lépések a megbocsátás útján  Kedves Testvérem! Előző, kissé hosszúra nyúlt levelemből kimaradt néhány jelentős dolog, amiről  szeretnék Neked részletesebben írni. Nem tudom, hogy  egy, netán   több  megbántottság-zárványt őrizgetsz a szíved mélyén. Ha több ember van nálad tiltólistán, érdemes elővenned egy papírszeletet, és felírni rá a nevüket. Ha listát írsz, elsősorban a szíved állapotával szembesülsz, és ez jó kezdet. Én is írtam ilyen listát. Legfelülre annak a neve került, aki a legtöbb bántást okozta az életemben. Lejjebb írtam az apróbb „adósok” nevét.  Mivel korábban is küzdöttem a megbocsátással, nem volt bátorságom azonnal az első névért imádkozni –  a legutolsóval kezdtem. …

View Post

Krajcsir Piroska – Megbocsássak az atyámfiának is?

Kedves Testvérem! Teljesen igazad van, idáig kevés szó esett a keresztény  atyafiak közötti konfliktusokról. Jézus tanítványai körében is gyakoriak voltak; nem véletlenül kérdezi Péter, hogy hányszor kell megbocsátania az atyjafiának (Mát.18:21-22). Nem tudom, hányszor vitázott a tizenkettő a rangról (Mát.18:1-4; Márk 9:33-34; Luk.9:46-47) akkor is, mikor Jézus nem hallotta? Gondold el, mekkora közfelháborodást váltott ki a Zebedeus-fivérek kérése, akik manipulatív módon  a mamájukat tolták  Jézus elé, hogy jó helyet biztosítsanak maguknak az eljövendő Királyságban (Mát.20:20-28)! Pétert még a katartikus megbocsátási jelenet után is az érdekli, hogy  Jánost, a szeretett(ebb) apostolt milyen, az övétől eltérő sors várja (Ján.21:18-23). Az első gyülekezetekben …

View Post

Krajcsir Piroska – Megbocsátani – de hogyan?

Kedves Testvérem! Veled együtt örülök, hogy készen állsz eloldozni  a megbántottság kötelékeit. Amikor egyik vezető lelkészünk  – évekkel ezelőtt – felhívta a figyelmemet a megbocsátás gyakorlatának fontosságára, kész voltam megbocsátani. Sokáig hittem azt, hogy ez a döntés maga volt a megbocsátás. Aztán egy  vasárnap reggeli beszélgetésnél olyan mondat hagyta el a számat, amiből kiderült:  nem bocsátottam meg valakinek,  csak hittem, hogy megbocsátottam.  Őszinte bűnbánattal a szívemben fordultam Istenhez, és elhatároztam, hogy végére járok: hogyan lehet eredményesen megbocsátani? Elkezdtem ebben a témában tanításokat hallgatni, könyveket olvasni, beszélgettem hívő testvérekkel és lelkipásztorokkal. Megértettem, hogy  a megbocsátásnak is  – akárcsak a hitnek, vagy …

View Post

Krajcsir Piroska – Ki bocsásson meg – kinek, és mikor?

Kedves Testvérem!  Mielőtt még elkezdenéd kényelmetlenül érezni  – netán vádolni –  magadat amiatt, mert nehezen megy a megbocsátás nevű kötelezően előírt  gyakorlat, nézz körül: nagyon nem vagy egyedül. A nehezen megbocsátók tábora sokkal népesebb, mintsem gondolnád. Talán könnyebb lesz előre lépni, ha megvizsgáljuk: kik bocsátanak meg nehezen?            Te is tudod, hogy a fizikai fájdalomérzés eltérő lehet az embereknél. Mennyire így van ez a lelki folyamatok tekintetében! Akit finomabb anyagból szőttek, akiknek nehezen megy a visszavágás; a befelé élő, ún. introvertált emberek könnyebben megbántódnak, mélyebb a seb, ezért nehezebben teszik túl magukat apróságokon is. Aztán nehezen …

View Post

Krajcsir Piroska – Mit jelent megbocsátani? – 1. rész

Kedves Testvérem! Ha könnyen el tudod felejteni a bántásokat, ha egy kézlegyintéssel elintézed a sértést, netalán a szándékos gonoszságot, és tovább tudsz menni úgy, hogy ennek a lelki terhét nem viszed magaddal, keress hasznosabb olvasnivalót. Ha nem vagy ilyen, akkor inkább maradj velem, járjuk körül a megbocsátás – nekünk  kettőnknek nem is olyan egyszerű – kérdéskörét. Isten kapcsolatokra teremtett bennünket; normális ember nem is érzi jól magát légüres térben, egyedül. A bűneset, amely megrontotta az ember szellemét,  megfertőzött mindent, az emberi kapcsolatokat  is. Isten arra alkotott bennünket, hogy szeressük, támogassuk, a bajban segítsük, a fájdalomban vigasztaljuk egymást, az örömben együtt …

View Post

Krajcsir Piroska – Saulé és az identitás kérdése 4.

 „Felépítem őt…” Saul és Sámuel találkozása fordulópont volt Saul életében. Megtalálták a szamarakat, közölte a próféta, és az egész történet azonnal magasabb síkra helyeződött át. Ezt Saul is megérezte. Ezután Isten látható módon formálta  Saul lelkét, erősítette identitástudatát,  sőt, egész lényét arra készítette, hogy  képes legyen az elhívását megvalósítani. „Más emberré leszel”– szólt Isten üzenete, és minden, ami ettől kezdve Saullal történt, azt a célt szolgálta, hogy az Örökkévaló  kezében alkalmas eszközzé, Izrael népének rátermett vezetőjévé váljon. Saul helyreállítása két szinten, időben egymással párhuzamosan ment végbe: a fizikailag érzékelhető, látható világ, és a  szellemi, a láthatatlan világ szintjén. A látható …

View Post

Krajcsir Piroska – Saul és az identitás kérdése 3.

Ilyen királyt…??! Saul gazdag családból származott, apját, Kist a Biblia „igen tehetős embernek” írja le. Amikor végigolvassuk a szamárkeresési történetet, furcsa érzésünk támad: ez a külsőleg gazdagon megáldott fiatalember egyáltalán nem rendelkezett vezetői rátermettséggel. Más szóval: külső adottságai és lelki képességei egyáltalán nem voltak összhangban egymással. Abban még nincs semmi különös, hogy az apja küldi el őt a szamarakat keresni, patriarchális társadalmakban a családfő határozta el azt is, ki milyen munkát végezzen. De az már furcsa, hogy az apja tanácsolta: ne induljon útnak egyedül. A kezdeményező készség mellett hiányzott Saulból a szívós állhatatosság: háromnapi keresés után dolgavégezetlenül indult volna haza. …