View Post

JÉZUS ÉLETE A NÉGY EVANGÉLIUM ALAPJÁN – I. fejezet: A születés

14. rész: A hústestté lett Ige „Egyszülött” Az Ige „testté lett” azt fejezi ki, hogy Jézus nemcsak a szavaival tolmácsolta az Atya üzenetét, hanem emberként, egész életével és minden tettével is ugyanazt az üzenetet közvetítette, mint a beszédével: „Isten világosság, és nincs Benne semmi sötétség”. A „monogenész” (egyszülött) kifejezés Jézus egyedülálló helyzetére vonatkozik, amelyet a teremtésben betölt. (A kifejezés nem összetévesztendő az elsőszülöttel: „prototokosz”. Jézusra ezt a címet is használják az apostolok, mint az egyház első „tagjára”, a halálból elsőként újjászületett testű emberre: Rm8,29; Kol1,18; Jel1,5.) A monogenész azt is jelenti, hogy nincs senki és semmi más hozzá hasonló. Ő …

View Post

JÉZUS ÉLETE A NÉGY EVANGÉLIUM ALAPJÁN – I. fejezet: A születés

13. rész: Jézus megszületésének prófétai üzenete Isten Fia sajátos körülmények között „öltötte magára” az emberi testet és természetet az anyja méhében. Ennek azért van hatalmas jelentősége, mert Benne kezdődött el Isten „új teremtése”. Isten szavára állt elő az első teremtés is. Isten legelső szava padig az volt: „Legyen világosság”. Ez a világosság azonban nem anyagi természetű volt (az égitestek csak a 4. napon lettek megalkotva). Ez a világosság maga volt az ÉLET, a létezés. Amikor Gábriel kimondta a szavakat: „Íme, fogansz méhedben, fiút szülsz, és Jézusnak nevezed!” Máriában a teremtő szó létrehozott egy új emberi életet. A „szó” (logosz), amely …

View Post

JÉZUS ÉLETE A NÉGY EVANGÉLIUM ALAPJÁN – I. fejezet: A születés

12. rész: A tizenkét éves Jézus a jeruzsálemi szentélyben Zarándokünnepek Mózes törvénye három nagy zarándokünnepet írt elő azoknak az izraelitáknak, akik a Szentföldön laktak. Az aratás kezdetén volt Húsvét (pészach) a tízedik csapás emlékére. Az aratás befejezésekor Pünkösd a Tízparancsolat emlékére, és az őszi szüret végén a Lombsátrak ünnepe, a pusztai vándorlás emlékére. A zarándokünnepekre a hívők Izrael minden tájáról Jeruzsálembe özönlöttek, hogy rituálisan megtisztuljanak, bemutassák az előírt áldozatokat, és a törzsek együtt örvendezzenek és ünnepeljenek az Úr előtt. A zarándoklatok az év legnagyobb társadalmi eseményének számítottak. Názáretből 7-10 napig tartott az út Jeruzsálembe, és ugyanennyi időt vett igénybe a …

View Post

JÉZUS ÉLETE A NÉGY EVANGÉLIUM ALAPJÁN – I. fejezet: A születés

11. rész: Visszatérés Názáretbe Álom Isten gyakran képekben kommunikál az emberekkel. Ha ez ébren történik, látomásról beszélünk. Ha alvás közben szól Isten, akkor olyan rendkívüli álomképeket ad, amelyek határozottan különböznek a szokványos álmoktól. Isten elsősorban olyan embereket szólít meg álomban, akik nem túl érzékenyek a Szellem dolgaira. Alváskor ugyanis a külső hatások ki vannak kapcsolva, így a Szellem dolgaiban kevésbé jártas emberek tudatát is jobban eléri a Szellem üzenete. Egy ilyen álom annyira valóságos, hogy ébredés után nem is tudja az ember, hogy álmodott, vagy valóságosan átélte mindazt, amit látott. Az álomnak – mint általában a Szellem valamennyi munkájának bennünk …

View Post

JÉZUS ÉLETE A NÉGY EVANGÉLIUM ALAPJÁN – I. fejezet: A születés

10. rész: Menekülés Egyiptomba Hóseás próféciája Hóseás próféta az asszír veszedelem előtt élt Izrael királyságában, és arról vált híressé, hogy az Úr parancsára egy rosszhírű és hűtlen nőt vett feleségül. Gómer, a felesége egyáltalán nem értékelte, hogy egy megbecsült és tisztességes ember mellett élhet. Inkább ment a szeretői után, míg végül rabszolgasorba jutott, majd már rabszolgának sem kellett. Férje ekkor ment utána, és váltotta meg egy kevés gabona áráért (Hós1-3). Isten ezen keresztül mutatott rá Izrael hűtlenségére, hiszen a nép inkább ment idegen bálványok után, mintsem megbecsülte és értékelte volna az örökkévaló Istennel kötött szövetségét. A próféta megjövendölte, hogy az …

View Post

JÉZUS ÉLETE A NÉGY EVANGÉLIUM ALAPJÁN – I. fejezet: A születés

9. rész: A midianita csillagjósok látogatása Napkeleti bölcsek A görög kifejezés (mágosz, azaz, mágus) olyan embereket jelöl, akik a pogány királyok udvaraiban láttak el tanácsadói feladatot, de bölcsességük nem természetes, hanem természetfeletti forrásból származott. A királyok „szerencséjüket”, sorsukat vagy egy hadjárat idejét, sikerét különféle mágiák segítségével igyekeztek megtudakolni a felsőbb hatalmaktól. Ebben segédkeztek a mágusok. A mágia gyakori formája volt a csillagjóslás, amely abból a meggyőződésből indult ki, hogy az égi istenségek a csillagok állásával üzennek az embereknek, vagy ezekből kiolvashatóak fontos, az emberek sorsára vonatkozó információk. A Biblia a mágia minden formáját elítéli, mivel az ember sorsa nem a …

View Post

JÉZUS ÉLETE A NÉGY EVANGÉLIUM ALAPJÁN I. fejezet: Jézus születésének története

8. Az újszülött Jézus és családja Jeruzsálemben A csecsemő Jézus bemutatása A gyermekágyas nő tisztulási törvénye szerint (3M12) a születést követő hetedik napig a nő rituálisan tisztátalannak számít. Újabb 33 nap múlva számított Mária rituálisan tisztának, ekkor (vagyis a 41. napon) mentek fel a közeli Jeruzsálembe, és vitték a szentélybe az áldozatukat. Az elsőszülött megváltási pénze 5 sékel volt, ami az egyiptomi kivonulásra emlékeztetett, amikor a páskabárány vére miatt Isten megkímélte Izrael elsőszülötteit. A szülő nő tisztulásáért egészen égő áldozatot (egy bárányt) és vétekáldozatot (galambot) kellett bemutatni. A szegények a bárány helyett is áldozhattak galambot. A szöveg szerint Mária és …

View Post

JÉZUS ÉLETE A NÉGY EVANGÉLIUM ALAPJÁN I. fejezet: Jézus születésének története

7. Jézus születése Betlehemben Adóösszeírás A Római Birodalomban is az adó képezte az állam egyik fontos bevételét. Ennek egyik alapja a földtulajdon volt. Izraelben minden törzsnek Istentől kiszabott része volt a honfoglalás óta. Mózes törvénye szerint a föld az Örökkévaló tulajdonát képezte, Izrael fiai csak „bérlők” voltak rajta, ezért az eredeti törzsi tulajdont – bármilyen változás történt is közben – minden 50. évben az eredeti határok szerint helyre kellett állítani (3M25,23-28). Mivel József és Mária is Dávid házából származtak, törzsi örökségük Betlehemben, Dávid városában volt. A távoli Rómában a császár több adót szeretett volna beszedni, ezért rendelte el az összeírást.  …

View Post

JÉZUS ÉLETE A NÉGY EVANGÉLIUM ALAPJÁN I. fejezet: Jézus születésének története

4. Keresztelő János születése A körülmetélés szokása A gyermek neme – miután a 20. századig ismeretlen volt az ultrahangos vizsgálat – hosszú évezredekig csak a születés pillanatában derült ki. A történetben azért lényeges, hogy a gyermek fiú, mert a neme igazolta az angyali bejelentés igazságát. Ha lány született volna, akkor az angyali bejelentés hazug, ördögi csalásnak minősül; hiszen, ha a kijelentés ebben tévedett, akkor minden más is megkérdőjeleződött volna. Mivel Izraelnek szövetsége volt Istennel, az újszülött fiúcsecsemőt a megszületését követő hét nap elteltével, a 8. napon körül kellett metélni. A Bibliában a nyolcas szám  az új kezdet jelképe; a hét …

View Post

JÉZUS ÉLETE A NÉGY EVANGÉLIUM ALAPJÁN I. fejezet: Jézus születésének története

3. Mária meglátogatja a rokonát, Erzsébetet Júdea hegyei közt Júdea hegyvidéke, Mária rokona Mária Názáretben lakott, és itt látogatta meg az angyal, hogy bejelentse Jézusnak, a Messiásnak a megszületését. Mária tehát innen indult Jeruzsálembe (ami több, mint 100 kilométer távolság). A papok a Jeruzsálem környéki hegyvidéken laktak (Ráma, Anatót, Nób, Gibea, EinKerem), a Szentélyhez közel. A korai hagyomány szerint Zakariás és Erzsébet Ein Keremben éltek (ma Jeruzsálem egy elővárosa, jelentése: ’az ültetvény forrása’). Tehát Mária ide sietett, hogy meggyőződjön a jelről, amit Gábriel angyal neki adott. A hagyomány szerint Erzsébet Mária nagynénje volt, ami – ha egyáltalán igaz – azt …

View Post

JÉZUS ÉLETE A NÉGY EVANGÉLIUM ALAPJÁN I. fejezet: Jézus születésének története

2. Gábriel megjelenik egy szűznek Názáretben Nácáret városa Galilban A ’galil” héber szó jelentése ’körzet’; bővebben: Galil Ha Gojim: a nemzetek (pogányok) körzete. Izrael északi részét hívták, és hívják így ma is. A terület három nagy tájegységre osztható. Felső-Galil a Libanon-hegység nyúlványaitól húzódik Dél felé. Folytatása az alacsonyabb dombvidék: Alsó-Galil. Ennek legdélibb nyúlványán alapítottak Betlehemből elszármazott munkások egy várost az ott fakadó forrás mellett, és elnevezték Nácáretnek. Az elnevezéssel az olajfa mellékhajtására utaltak (héber neccer = gyökérhajtás), mivel ez a város Betlehem egy „oldalhajtása” volt. A munkások a közeli Cippóri városában folyó nagyszabású építési munkálatok miatt érkeztek ide, ahol sok …

View Post

JÉZUS ÉLETE A NÉGY EVANGÉLIUM ALAPJÁN

I. fejezet: Jézus születésének története 1. Gábriel megjelenik a jeruzsálemi szentélyben, napfelkeltekor Ki volt „Nagy” Heródes? Heródes király apai ágon edomita, anyai ágon nabateus arab származású uralkodó volt Nevét Antonius római hadvezér oldalán tanúsított bátorsága miatt kapta (a „herodes” görög szó jelentése:’hősies, hősi ivadék’). A „nagy” jelző viszont nem uralkodói nagysága miatt került a nevébe, hanem azért, hogy fiaitól, akik szintén Heródes néven uralkodtak, meg lehessen különböztetni; Jelentése tehát: „idősebb”. (Antoniusz római hadvezér kegyeiből uralkodott, aki Julius Caesar hadvezére, majd legnagyobb riválisa volt a hatalomért és Kleopátra szerelméért.) Julius Caesar meggyilkolása után utódja, Augustus legyőzte Kleopátra és Antonius egyiptomi seregeit, …