Görbicz Tamás – Minden szerzeményedből szerezz bölcsességet!

A 4. fejezet három fontos intelmet tartalmaz:

  1. Szerezz bölcsességet! (1-9)
  2. Tartsd távol magad a gonoszoktól! (10-19)
  3. Öt figyelmeztetés az igazaknak. (20-27)

A fejezet első tanácsa arra buzdít, hogy minden fáradtság és befektetés megéri, ha bölcsességet szerezhet az ember. Van egy a bölcsesség irodalomon végigvonuló gondolat. Amíg a világban az arany, ezüst, gyémánt az a kincs, amiért az emberek mindent megtesznek, a hívő számára az istenfélelmen alapuló tudás, a bölcsesség kell, hogy ugyanilyen fontos legyen. Ezt a kincset pedig Isten beszédéből kell „kibányászni”.

Jób drámai szavakkal ecseteli, hogyan túrják fel a bányászok életük kockáztatása arán is a „hegyek alapjait”, hogy értékes drágakövekhez vagy nemes ércekhez jussanak. Isten bölcsessége pedig ezeknél is sokkal értékesebb, megér minden erőfeszítést (Jób 28,9-13).

A legkeményebb követ is megmunkálja, a hegyek tövét is földúlja az ember.
A sziklákban folyosót hasít, és felkutatja valamennyi kincsét.
A beszivárgó víz útját eltömi, és napvilágra hozza, ami rejtve van.
De a bölcsesség hol található? Hol van az értelem lelőhelye?
Nem ismeri értékét a halandó, nem található az élők földjén.

Egy bölcs bölcsességét csak akkor lehet megismerni, ha megszólal vagy tesz valamit. Így van ez Istennel is. Az isteni bölcsesség csak Isten tetteiből és szavaiból ismerhető meg. Ezeket tartalmazzák az Írások. Ha valaki eljutott a bölcsesség kezdetéhez, ami – ahogyan tanultuk – az istenfélelem, vagyis annak elfogadása, hogy Isten alkotta a világot és benne az embert, akkor már tudja, hol kell „bányásznia” ahhoz, hogy igazi kincsekhez juttasson. Olyan helyre talált, amelyre mindenki vágyakozott az aránylázak idején. Ha valaki el tudja fogadni Isten Igéjét annak, ami, vagyis az örökkévaló Isten saját közlésének, olyan területre lelt, ahol érdemes aranyat mosnia, vájatokat készítenie, elzárni a patakok útját és megmozgatni minden követ, mert az értékek ott lapulnak a felszín alatt. Ezért az intelem így szól:

Támaszkodjék szavaimra szíved, tartsd meg parancsaimat, és élni fogsz!
Szerezz bölcsességet, szerezz értelmet, ne felejtsd el szavaimat, és ne térj el tőlük!
Ne hagyd el, és megőriznek téged, szeresd, és megoltalmaznak téged!

 A bölcsességnek ez a kezdete:
Szerezz bölcsességet, és minden szerzeményeden szerezz értelmet!
Becsüld nagyra, és felmagasztal téged.
Dicsőséget hoz rád, ha magadhoz öleled.
Ékes koszorút tesz a fejedre, díszes koronát ajándékoz neked.

 A felhívásban kétszer is szereplő „szerezz”, szó szerint azt jelenti: „vásárolj!”. Vagyis, ha kell, fizesd meg az árát odaszánásban, kitartásban, és ha kell, pénzben is. Ez olyan „befektetés”, amely mindennél jobban és gyorsabban megtérül. Már ebben a földi életben is kamatozik a javadra, de végül örök dicsőséget, a győzteseknek járó koszorút és a halhatatlanság koronáját ígéri. Ahogyan Pál apostol is írta:       

Végül eltétetett nekem az igazság koronája, amelyet megad nekem az Úr, az igaz bíró azon a napon; (2Tim4,8)

Fontos azt is tudni, hogy Isten szavai és tettei öltöttek testet Jézus Krisztusban, a testté lett Igében, aki a mi bölcsességünk. Ezért a Jézusról szóló tudomány – az „apostolok tudománya” – a bölcsesség és megértés csúcsa. Jézus Keresztelő Jánost mondta az ószövetség legnagyobb prófétájának, de hozzátette: Isten Országában már a legkisebb is nagyobb próféta, mint János.

A Biblia leghosszabb fejezete a 119. zsoltár, amely 22×8 sorból áll. Azért, mert (nyolcasával) a héber ábécé 22 betűjével és sorrendjében kezdődnek a sorai. Ezért is hívják „arany ábécének”. E költői bravúrnak egyetlen célja van: bemutatni – s ha úgy tetszik sulykolni -, hogy az ifjú számára Isten beszéde a bölcsesség tárháza. A versek ugyanis ugyanazokat a kifejezéseket  járják körbe és körbe, amelyek mind az Ige szinonimái: tanításod (torá);

utad (derekh); előírásaid (chukim); parancsolataid (micva); ítéleteid (mispatim); tanúság tételeid (édut); szózataid (dvarim); beszéded (imrá); rendeleted (pikkud).

98Ellenségeimnél bölcsebbé tettél parancsolatoddal,
mert mindenkor velem van.
99Minden oktatómnál értelmesebb lettem,
mert törvényedről elmélkedem.
100Az öregeknél értelmesebb lettem,
mert rendeleteidet megfogadtam. 

Az Ige tanulmányozása, értelmezése, megértése fáradságos (belső, lelki) munka. A mai fiatal generáció különösen nehéz helyzetben van, mert annyi inger veszi körül, hogy nehéz egy dologra behatóan figyelnie. Látszik, hogy 10-15 percre csökkent a mai iskolások koncentrációs képessége és megszokták, hogy nem kell belül kemény munkát végezniük, az audio-vizuális világban mindent készen kapnak, már a fantáziájukra sincs szükségük. Leszoktatják őket a belső erőfeszítésekről, sőt a világunk arról szól, hogy lehetőleg semmiért se kelljen erőfeszítést tenni. Az Ige mélységei azonban csak azoknak nyílnak meg, akik éhesek és szomjasak az igazságra és olyan elszántsággal keresnek, mint a kincsvadászok. „Mint bölcsek, húzzatok hasznot az alkalmas időkből” – tanácsolja az Efézus 5,16.

Az elv más területekre is igaz. Az ifjú kor a tanulás és a felkészülés ideje. De a fiatal ember sokszor nem motivált arra, hogy megtanulja a leckéket, melyeket elé tesznek. Miért? Mert nem látja értelmét. Azért nem, mert még nem ismeri az élet dolgait és nem tudja, mi minden fog vele szembejönni, mi mindenre kell felkészülnie. A tanulással (és itt most nem csak a padban ülést, hanem az életben szerzett tapasztalatokat is ideértem) nem csak információkat szerzünk, hanem elsajátítjuk a megértésnek, megkülönböztetésnek, helyes ítéletnek a képességét, felfogás- és gondolkodásmódokat. Éretté válnak a belső „szerveink” a jó és a rossz, az ehető és az ehetetlen megkülönböztetésére. Már nem csak „pépeset”, hanem kemény eledelt is elbírunk, amiből ki kell köpni a csontot, szálkát és meg kell „emészteni”.

Egy érettségi, egy diploma (ha becsülettel szerezték) nem tesz még alkalmassá arra, hogy hatékony és jó munkát végezzünk, mégis fontos támpont a munkaadónak arra, hogy ez az ember képes a kitartó tanulásra és gyorsan, hatékonyan fogja elsajátítani az ismereteket, melyek a munkájához szükségesek lesznek.

És ha ez így van a mulandó dolgokkal, mennyivel inkább így van Isten beszédeivel és tanításával.