Isten szeretete – Lajta Brigitta

Miután 20 évvel ezelőtt átadtam az életemet Jézus Krisztusnak, vártam, hogy az életem ettől kezdve megjavul. Olvastam Isten ígéreteit a Bibliában, és vártam a gazdagságot, a jó házasságot, az egészséges gyerekeket, de ehelyett csak a problémáim szaporodtak.

A szüleim egyenesen idiótának tartottak, és ezt minden alkalommal ki is fejezték összezavarva ezzel a gyerekeim fejét. Ugyanis a látszat valóban az volt, hogy ők gazdagok, mi szegények vagyunk, ők egészségesek, mi betegek vagyunk, és ráadásul a régi barátaink többsége is elfordult tőlünk. A protestáns gyülekezetben nem találtam a helyem, állandóan megkaptam, hogy nem vagyok elég alázatos, és ezért rossz a házasságunk. Légüres térbe kerültem. Az Úr szeretetét egyáltalán nem éreztem, és cipelhettem egy szigorú, de igazságos Istent a hátamon. Sokszor azt hittem, hogy ebbe fogok belehalni.

Amikor valaki arról beszélt, hogy Isten milyen jóságos, és hogy megáldja a családját, biztos voltam benne, hogy valamit én csinálok rosszul. Ma már alig értem, hogyan és miért is bírtam ezt ki!

A szüleim soha nem szerettek, de a húgomat egyenesen imádják, a mai napig is. Gyerekkorunkban is neki volt meg mindene, és felnőtt korunkban is ő lakik palotában, neki van szerető férje, jól tanuló, engedelmes gyerekei. Ezt rendszeresen hangoztatta is, hogy még Isten is őt áldja meg, aki egyébként nem is létezik szerinte.

Miután elvesztettük az otthonunkat, mérget vettem volna rá, hogy rossz lóra tettem. Ez volt az a pont, amikor el is mondtam az Úrnak, és ez lett a fordulópont az életemben. Miután a keserűségemet rázúdítottam Istenre, meghallottam a hangját.

–  Erre vártam!

–  Micsodaaaaa? Erre vártál? Amikor imádkoztam, tizedet adtam, szolgáltalak, dicsértelek, bibliaiskolába jártam, akkor hallgattál, mint a kuka, és most, amikor azt mondom, hogy elegem van belőled, akkor megszólalsz? Milyen Isten vagy Te? És mi az, hogy erre vártál?

–  Most már van miről őszintén beszélgetnünk.

Aztán először megértettem, hogy mi is történt a kereszten, és azt is, hogyha semmi mást nem tenne értem, akkor is megtett már mindent. De megígérte, hogy itt nem ér véget a kapcsolatunk, hanem éppen  hogy most kezdődik el. Nem azt várja el, hogy tökéletes legyek, csak azt, hogy mindig Hozzá forduljak mindennel. Nem baj, ha nem vagyok jól, mert nem kell mindig jól lenni. Aztán lépésről lépésre mutatott meg egyre többet Önmagából.

Mit jelent Isten szeretetének a mélysége és a szélessége?

  1. mélysége azt jelenti, hogy milyen mélyen akarunk belépni egymás életébe. Isten nagyon mélyen bele akar lépni az életünkbe, és sokszor azért nem érezzük a közelségét, mert ki akarjuk rekeszteni a negatív érzéseinkből, a bukásainkból, pedig Istent nem a kirakat érdekli. Nekem megmutatta, hogy ez a kirakat élet semmire nem jó, és leginkább nekem árt.
  1. A szélessége pedig azt jelenti, hogy életünknek mekkora részét érintheti. Nekem voltak tiltott területek, ahova nem akartam beengedni. Ilyen volt például a gyerekkorom, ahol kifejezetten haragudtam rá, mert úgy gondolkodtam, hogy Ő megakadályozhatta volna, hogy bántsanak. De amikor Ő hozzányúl az életünkhöz, az lehet, hogy éppen akkor fájdalmas, de utána ott élet fakad. Meg kellett tanulnom, hogy mit jelent, hogy az Ő gondolatai nem az én gondolataim, és nekem kell a gondolkodásomat az Övéhez igazítanom. A félelmetes apa képe észrevétlenül változott át bennem egy szerető, gondoskodó Atyává.

Megértettem, hogy miért szükséges a puszta, hogy miért engedi meg, hogy éhezzünk, és még sok minden mást. A legfontosabb tanulság az volt, hogy Ő mindig a javamat akarja, és mindig a szabadság felé terelget. Egy idő után megtanultam, hogy a próba egyetlen perccel sem tart tovább, mint ahogy megértettem a leckét, és utána csodálatos szabadságom lett azon a területen.  Így ismertem fel, hogy a fiam volt az egyik bálványom, és ha úgy láttam, hogy Isten rosszul bánik vele, képes lettem volna akár el is fordulni Tőle. Rá kellett jönnöm, hogy Ő sokkal jobban tudta, hogy mire van a gyerekeimnek szüksége, mint én. Megtanultam tiszta szívből hálát adni Istennek és nem csak  kötelességtudásból.

Azt is felismertem, hogy azért akartam anyagi jólétet, hogy bizonyítsak a hitetleneknek, hogy Isten mennyire gondoskodó, és érdemes Vele járni, de ez nem az Úr akarata.  Igen, Isten első sorban közösséget akar, fiává, tanítvánnyá akar nevelni. Ő azt akarja, hogy akik Hozzá jönnek, szeretetből, és ne érdekből tegyék.

Megmutatta azt is, hogy ha lenne egy szerető, gondoskodó férjem, eszembe se jutna Őt keresni.

Néha elég kemény meglátni ezeket az igazságokat az életünkben, de én hálás vagyok érte, hogy egyre jobban megismerhetem Őt, és saját magamat is.

Amikor megkérdeztem Tőle, hogy miért enged meg ennyi nehézséget az életemben, akkor azt válaszolta azért, hogy más embereknek tudjak segíteni. Tény, hogy sokkal empatikusabb vagyok, ha már magam is átéltem hasonló helyzetet. Ilyenkor tényleg tudok örülni az örülővel, és sírni a síróval, de ha én még nem jártam hasonló cipőben, nem tud annyira megérinteni a másik ember problémája. Áldott az Isten és Urunknak, a Felkent Jézusnak Atyja, az irgalmasságnak Atyja és minden bátorításnak Istene, aki minket is minden szorongattatásunkban felbátorít, hogy ugyanazzal a bátorítással, amellyel minket bátorított Isten, mi is képesek legyünk bátorítani bármiféle szorongattatásban levőket. 2Kor 1:3-4

Számomra nagyon megtisztelő, hogy Isten munkatársa lehetek, és egyre jobban megérthetem a saját történetemet. Ma már el tudom hinni, és bízni tudok abban, hogy békességet, és nem romlást tervez nekem.

Mert csak én tudom, mi a tervem veletek – így szól az ÚR -: békességet és nem romlást tervezek, és reményteljes jövőt adok nektek. Jer 29:11