JÉZUS ÉLETE A NÉGY EVANGÉLIUM ALAPJÁN I. fejezet: Jézus születésének története

2. Gábriel megjelenik egy szűznek Názáretben

26A hatodik hónapban pedig elküldte Isten Gávriél angyalt Galil egyik városába, Nácáretbe, 27egy szűzhöz, aki a Dávid házából származó férfinak, Joszéfnak volt a jegyese. A szűznek pedig Mirjám volt a neve. 28Az angyal belépve hozzá így szólt:
– Örülj, megkegyelmezett, az Örökkévaló veled van! 
29Mirjám megdöbbent ezeken a szavakon, és azt fontolgatta, mit jelenthet ez a köszöntés?
 30Az angyal ezt mondta neki:
– Ne félj, Mirjám, mert kegyelmet találtál az Istennél!
31Lám, fogansz méhedben, és fiút szülsz, akit nevezz így: Jesuá. 32Nagy lesz ő, és a Magasságos Fiának mondják majd; Az Örökkévaló Isten neki adja atyjának, Davidnak a trónját, 33ő pedig uralkodik a Jáákóv házán örökké, és uralkodásának nem lesz vége. 

Nácáret városa Galilban

A ’galil” héber szó jelentése ’körzet’; bővebben: Galil Ha Gojim: a nemzetek (pogányok) körzete. Izrael északi részét hívták, és hívják így ma is. A terület három nagy tájegységre osztható. Felső-Galil a Libanon-hegység nyúlványaitól húzódik Dél felé. Folytatása az alacsonyabb dombvidék: Alsó-Galil. Ennek legdélibb nyúlványán alapítottak Betlehemből elszármazott munkások egy várost az ott fakadó forrás mellett, és elnevezték Nácáretnek. Az elnevezéssel az olajfa mellékhajtására utaltak (héber neccer = gyökérhajtás), mivel ez a város Betlehem egy „oldalhajtása” volt. A munkások a közeli Cippóri városában folyó nagyszabású építési munkálatok miatt érkeztek ide, ahol sok kőfaragóra és építőmunkásra volt szükség. Maga József (Joszéf) is ilyesfajta mester volt, és minden valószínűség szerint maga Jézus (Jesuá) is mellette dolgozott fiatal éveiben. Názáretből szép kilátás nyílik a harmadik tájegységre, a Jezréel-völgyére  – más néven Megiddó mezejére –  a rajta  keresztül haladó birodalmi főútvonalra, a Via Maris néven ismert útra (jelentése latinul a Tenger Útja). A völgyet egyik végén a Tábor-hegy, a másik végén, a Földközi-tenger felől, a Kármel-hegy zárja le. 

„Örülj, megkegyelmezett!”

Az angyal Erzsébet terhességének hatodik hónapjában látogatja meg Máriát és furcsán köszönti. A „kaire” megszólításban (örülj!) még nincs semmi szokatlan, ez az akkori görög nyelvben a mi „sziánknak” felel meg. Mivel ez egy köszöntő formula, sok fordítás így hozza: „Légy üdvözölve!”, vagy régiesen: „Üdvöz légy!”. A hozzáfűzött másik szó viszont már szokatlan, de ugyanabból a tőből származik, mint a köszöntés (örülni), és azt jelenti: megkegyelmezett (kekarietomené). A befejezett múlt idejű alak arra utal, hogy Mária már jó előre, sokkal korábban ki lett választva arra a kegyelemre, amelyben most részesül. „Az Úr veled van” formula azt jelentette: „Isten meglátogat téged, és fontos dolgot bíz rád, amit csak te vagy képes véghezvinni az Ő erejéből”. (Lásd Gedeont: Bírák 6,12.) 

Dávid trónja és fia

Az angyal nem egyszerűen egy üzenetet ad át, hanem bejelenti több ószövetségi ígéret beteljesedését. Az első ígéretet Isten Ésaiás prófétán keresztül adta, miszerint egy szűz szokatlan módon esik teherbe, hogy megszülje a Dávidnak megígért utódot, a királyi ház új sarját, aki „Immánuél” lesz, ami azt jelenti: „Velünk az Isten” (Ésa7). Erre az utódra pedig Isten Dávidnak akkor tett ígéretet, amikor az elhatározta, hogy egy állandó szentélyt emel az Örökkévaló tiszteletére Jeruzsálemben. Az Úr pedig azt ígérte, hogy nem Dávid fog neki házat építeni, hanem Ő épít „házat”, azaz, dinasztiát Dávidnak, és ebből a dinasztiából fog származni az utód, aki majd örökké uralkodik a jeruzsálemi trónon (2Sám7). 

Az angyal 5 ígéretet tesz Máriának:

1. „Fiút fogsz szülni.” A fiú nevét is megmondja: Jesuá (azaz, Jézus), aminek a jelentése: Üdvözítő, Szabadító.

2. „A Magasságos (Él Jón) Fiának mondják” – Ezen a néven Isten az Ősatyáknak, különösen Ábrahámnak jelentette ki magát, amikor Sálem (Jeruzsálem elődje) főpapjával, Melkisédekkel (Melhicedeq) találkozott (1M14,18-19).

3. „Isten neki adja Dávid trónját”, vagyis Ő lesz Izrael felkent királya. Izrael ekkor idegen (római) megszállás alatt állt, és nem volt önálló, független királya.

4. „Örökké uralkodik Jákób háza felett.” A ’Jákób háza’ Izrael népének másik elnevezése.

5. „Uralkodásának nem lesz vége.” Végtelenül hosszan egy földi halandó nem tud uralkodni.

A „fiú”, a héber nyelvben nem csak leszármazottat, hanem örököst (sőt, tanítványt) is jelent, vagyis egy olyan utódról van szó, aki mindent örököl, minden isteni ígéretet, amelyet az Úr Dávid házának és Jeruzsálemnek tett.

34Mirjám megkérdezte az angyalt: 
– Hogyan lehetséges ez, mert nem hálok férfival?
35Az angyal így válaszolt neki: 
– A Szent Szellem száll reád, és a Magasságos ereje árnyékoz be téged, ezért a születendőt is Szentnek nevezik majd, Isten Fiának.
36Íme, rokonod, Eliseva is fiút fogant öregségére, és már a hatodik hónapjában van az, akit meddőnek mondanak, 37mert az Istennek semmi sem lehetetlen! 
38Ekkor így szólt Mirjám: 
– Az Örökkévaló szolgálóleánya vagyok: legyen úgy, ahogyan mondod!
Ekkor eltávozott tőle az angyal.

Egy kérdés és egy jel

Mária – Zakariás pappal ellentétben – nem azért kérdez, mert nem hiszi el, hogy amit hall, be fog teljesedni. A Bibliában már többször előfordult, hogy angyal vagy prófétai szó jelentette be egy gyermek születését, de minden esetben férjes asszonyról volt szó. Mária azonban még csak oda volt ígérve Józsefnek, így nem értetette, hogyan történik majd meg a foganása. A Bibliában az élet forrása Isten Szelleme. Mivel sokféle szellem van, köztük tisztátalan szellemek is, Isten Szellemének, mint az egyetlen „tiszta” Szellemnek a megjelölésére használatos a „szent” jelző (ami azt jelenti: elkülönített, megkülönböztetett, régies keresztény szóhasználattal: Szentlélek). 

Mivel az egész dolog elég hihetetlen, az angyal jelet is ad Máriának. Megmondja neki, hogy Erzsébet is – öreg kora ellenére – Isten csodájaként megfogant, és gyermeket vár. Mária azonnal fel is kerekedik, és a végére jár ennek a jelnek.

Az újjászületés

A születendő gyermek azért lesz „szent” (különleges, Isten számára elkülönített), mert Isten Szent Szellemének a természetfeletti munkája az, hogy megfogan az anyaméhben. Ez egyrészt egy jel, melyet Isten Ézsaiás prófétán keresztül megígért, másrészt egy teljesen új teremtés kezdete, ahol nem anyag találkozik az anyaggal (férfi és női ivarsejtek), hanem szellem találkozik a szellemmel (Isten Szelleme az ember szellemével, azaz, lelkiismeretével). (Lásd Jézus magyarázatát Nikodémusnak: Jn3,6-8). 

A Szellemtől születés vagy újjászületés (felülről nemzés) kulcsfogalom lesz Jézus követésében. Senkinek sem lehet része az új szövetségben, aki nem „felülről”, azaz Szellemtől születik. Aki viszont felülről születik, az szent. Nem a cselekedetei miatt, hanem azért, mert születése az Isteni Hatalom műve. Isten pedig nem tud nem szentet „nemzeni.” Jézus fogantatásának különleges módja ezt vetíti előre. 

Ugyanakkor Jézus halandó testet ölt magára, mert ennek a testnek a megáldozása lesz az új szövetséget megalapozó egyszeri és tökéletes áldozat. Neki, mint „utolsó Ádámnak” kell majd meghalnia, hogy lezárja az emberiség bűn alá rekesztett, Istentől elszakított korszakát, és (hogy) e test feltámadásával megnyissa az új teremtés, az új világ, az Örökkévalóság világát.