View Post

Krajcsir Piroska – Megbocsátani – de hogyan?

Kedves Testvérem! Veled együtt örülök, hogy készen állsz eloldozni  a megbántottság kötelékeit. Amikor egyik vezető lelkészünk  – évekkel ezelőtt – felhívta a figyelmemet a megbocsátás gyakorlatának fontosságára, kész voltam megbocsátani. Sokáig hittem azt, hogy ez a döntés maga volt a megbocsátás. Aztán egy  vasárnap reggeli beszélgetésnél olyan mondat hagyta el a számat, amiből kiderült:  nem bocsátottam meg valakinek,  csak hittem, hogy megbocsátottam.  Őszinte bűnbánattal a szívemben fordultam Istenhez, és elhatároztam, hogy végére járok: hogyan lehet eredményesen megbocsátani? Elkezdtem ebben a témában tanításokat hallgatni, könyveket olvasni, beszélgettem hívő testvérekkel és lelkipásztorokkal. Megértettem, hogy  a megbocsátásnak is  – akárcsak a hitnek, vagy …

View Post

Krajcsir Piroska – Ki bocsásson meg – kinek, és mikor?

Kedves Testvérem!  Mielőtt még elkezdenéd kényelmetlenül érezni  – netán vádolni –  magadat amiatt, mert nehezen megy a megbocsátás nevű kötelezően előírt  gyakorlat, nézz körül: nagyon nem vagy egyedül. A nehezen megbocsátók tábora sokkal népesebb, mintsem gondolnád. Talán könnyebb lesz előre lépni, ha megvizsgáljuk: kik bocsátanak meg nehezen?            Te is tudod, hogy a fizikai fájdalomérzés eltérő lehet az embereknél. Mennyire így van ez a lelki folyamatok tekintetében! Akit finomabb anyagból szőttek, akiknek nehezen megy a visszavágás; a befelé élő, ún. introvertált emberek könnyebben megbántódnak, mélyebb a seb, ezért nehezebben teszik túl magukat apróságokon is. Aztán nehezen …

View Post

Krajcsir Piroska – Mit jelent megbocsátani? – 1. rész

Kedves Testvérem! Ha könnyen el tudod felejteni a bántásokat, ha egy kézlegyintéssel elintézed a sértést, netalán a szándékos gonoszságot, és tovább tudsz menni úgy, hogy ennek a lelki terhét nem viszed magaddal, keress hasznosabb olvasnivalót. Ha nem vagy ilyen, akkor inkább maradj velem, járjuk körül a megbocsátás – nekünk  kettőnknek nem is olyan egyszerű – kérdéskörét. Isten kapcsolatokra teremtett bennünket; normális ember nem is érzi jól magát légüres térben, egyedül. A bűneset, amely megrontotta az ember szellemét,  megfertőzött mindent, az emberi kapcsolatokat  is. Isten arra alkotott bennünket, hogy szeressük, támogassuk, a bajban segítsük, a fájdalomban vigasztaljuk egymást, az örömben együtt …

View Post

Krajcsir Piroska – Saulé és az identitás kérdése 4.

 „Felépítem őt…” Saul és Sámuel találkozása fordulópont volt Saul életében. Megtalálták a szamarakat, közölte a próféta, és az egész történet azonnal magasabb síkra helyeződött át. Ezt Saul is megérezte. Ezután Isten látható módon formálta  Saul lelkét, erősítette identitástudatát,  sőt, egész lényét arra készítette, hogy  képes legyen az elhívását megvalósítani. „Más emberré leszel”– szólt Isten üzenete, és minden, ami ettől kezdve Saullal történt, azt a célt szolgálta, hogy az Örökkévaló  kezében alkalmas eszközzé, Izrael népének rátermett vezetőjévé váljon. Saul helyreállítása két szinten, időben egymással párhuzamosan ment végbe: a fizikailag érzékelhető, látható világ, és a  szellemi, a láthatatlan világ szintjén. A látható …

View Post

Krajcsir Piroska – Saul és az identitás kérdése 3.

Ilyen királyt…??! Saul gazdag családból származott, apját, Kist a Biblia „igen tehetős embernek” írja le. Amikor végigolvassuk a szamárkeresési történetet, furcsa érzésünk támad: ez a külsőleg gazdagon megáldott fiatalember egyáltalán nem rendelkezett vezetői rátermettséggel. Más szóval: külső adottságai és lelki képességei egyáltalán nem voltak összhangban egymással. Abban még nincs semmi különös, hogy az apja küldi el őt a szamarakat keresni, patriarchális társadalmakban a családfő határozta el azt is, ki milyen munkát végezzen. De az már furcsa, hogy az apja tanácsolta: ne induljon útnak egyedül. A kezdeményező készség mellett hiányzott Saulból a szívós állhatatosság: háromnapi keresés után dolgavégezetlenül indult volna haza. …

View Post

Krajcsir Piroska – Saul és az identitás kérdése 2.

„Hallgass szavukra, és adj nekik királyt…” Mielőtt Saul személyének és az identitás problémakörének vizsgálatába kezdenénk, érdemes néhány alapvetést megfogalmazni. Nem a zsidó nép választotta Sault királlyá. Ők csak egy látható, földi uralkodót kívántak, akit eszükbe sem jutott Istentől kérni. A választással  járó  gondot  is,  a felelősséget is nagylelkűen átengedték  Sámuelnek. (ISám.8:5, 19-20) Sámuel kezdettől  ellenezte a nép kívánságát. De becsületesen „közvetített” Isten és a nép között, míg megkapta az Örökkévaló utasítását: „hallgass szavukra, és adj nekik királyt”. Sámuel elfáradt a hiábavaló küzdelemben. Nem vette a nyakába a királyválasztás gondját,  hanem rezignáltan hazaküldte a népet. (ISám.8:22) Ekkor vette kezébe Isten a …

View Post

Krajcsir Piroska – Saul és az identitás kérdése 1. rész

Az izraeli királyság első alakját általában  híres utóda, Dávid vonatkozásában szoktuk emlegetni. Saul a példa arra, hogyan nem viselkedhet egy uralkodó, milyen hibákat, mulasztásokat és   bűnöket követ el az, aki a hitet – és Istent is – elhagyja. Sorsának vége totális  kudarc, amit teljes lelki-szellemi összeomlás előzött meg. Pedig az ifjú Saul pályája reményt keltően indult. „Mi is úgy legyünk, mint a többi nép…” Saul válságos időszakban lett Izrael királya. Sámuel, a zsidó nép szellemi vezetője ekkor már idős ember volt. Élete során nemcsak prófétai szolgálatot végzett, hanem a bírák utódaként – bár székhelye Rámában volt –  rendszeresen bejárta a …

View Post

Krajcsir Piroska – Naomi V. rész

Utóhang, avagy Bethlehem dicsérete „És te, Bethlehem, Júdának földje, semmiképpen sem vagy legkisebb Júda fejedelmi városai között: mert belőled származik a fejedelem, aki legeltetni fogja az én népemet, az Izraelt .”(Máté2:6)  A Ruth könyve Bethlehemből Bethlehembe vezet. Elimélek az éhínség elől menekülve hagyta el a szülőföldjét. A Moáb mezején mintha légüres térben élt volna ez a család, ami ott történt, szomorú közjáték volt mindnyájuk életében. Bethlehembe visszatérve  Naómi és Ruth istenfélő, szeretetteljes közösségbe érkezett. Amikor Ruth és Naómi visszatérnek Bethlehembe, az „egész város megmozdult miattok és mondák: nemde nem Naómi ez?” (Ruth 1:19). Az első perctől világos, hogy olyan közösségbe …

View Post

Naomi IV. rész – Krajcsir Piroska

Éhínség után  aratás „És kipótolom néktek az esztendőket, melyeket tönkretett a szöcskő, a cserebogár, a hernyó és a sáska……És esztek bőven és megelégesztek, és magasztaljátok az Úrnak a ti Isteneteknek a nevét, aki csodálatosan cselekedett veletek.”(Jóel 2:25-26) Amikor Naómi megérkezett Bethlehembe, s körbevették a városka lakói, akkor szembesült igazán azzal a veszteséggel, ami Moáb földjén érte. Itt, az ismerős közegben, talán egykori háza előtt állva sújtotta porig a szenvedés, és hiába állt mellette Ruth, mégis elárvultnak érezte magát. A sorscsapásokban Isten sujtoló kezét látta: „nagy keserűséggel illetett engem a Mindenható; az Úr ellenem fordult és a Mindenható nagy nyomorúsággal illetett …

View Post

Naomi III. rész – Krajcsir Piroska

Útban hazafelé „Útaidat Uram, ismertesd meg velem, ösvényeidre taníts meg engem, vezess engem a te igazságodban és taníts engem, mert te vagy az én szabadító Istenem…”(Zsolt.25:4-5) Napjaink technikai lehetőségei mellett alig tudjuk elképzelni, milyen nagy elszántság, bátorság és kitartás kellett Naómi korában ahhoz, hogy egy magányos asszony felszámoljon mindent, ami egy évtizedes életéhez kötötte, és egyedül nekivágjon a több száz kilométeres útnak egykori otthona felé. Életének mérlege csak veszteséget mutatott: az évek elszálltak felette, elvesztette férjét, fiait; unokája nincs, aki öreg napjaira támasza lehetne. A sorscsapások általában megkeményítik, rosszabbá teszik az embereket; sokan a boldogtalanságukkal igyekeznek indokolni helytelen tetteiket, önzésüket, …

View Post

Egy kiváló anyós: Naomi II. rész – Krajcsir Piroska

Naómi új szerepben, új helyzetben „Hogy legyetek feddhetetlenek és tiszták, Istennek szeplőtelen gyermekei az elfordult és elvetemedett nemzetség közepette, kik között fényletek, mint csillagok a világon, életnek beszédét tartván elébük…”(Filippi 2: 15-16) A megözvegyült Naómi támasza az időközben házasulandó korba jutott két fia, Mahlon és Kiljon lett, akiknek apa és rokonok nélkül kellett saját sorsukat kézbe venni. A pátriárkák korában általában a szülők gondoskodtak gyermekeik jövendőbelijéről. A választás döntő szempontja az erkölcsi értékek mellett (szívesség, jóság, nagylelkűség) a szocio-kulturális azonosság volt. Idegen nemzetbéli leányokat nem volt szokás „behozni a családba”, sőt ezt a mózesi törvény szigorúan tiltotta. „És feleséget ne …

View Post

Egy kiváló anyós: Naómi I. rész – Krajcsir Piroska

Előbeszéd: döntéseink következményei „Jó várni és megadással lenni az Úr szabadításáig.”(Jer.Sir.3:26) A címben tudatosan kerültem a „tökéletes” jelzőt. Évszázadok távlatából és a rendelkezésre álló információk birtokában meg sem kísérlem megítélni, hogy tökéletes anyós volt-e Naómi, vagy sem. Kiválósága viszont világosan kiderül az Írásokból, mert egy egész bibliai könyv ad keretet, hogy kiragyoghasson belőle nemcsak a hit hőse, Ruth alakja, hanem egy kivételesen nagyszerű anyós képe is, a Naómié. Az „anyós” szónak a magyarban kellemetlen mellékíze van; jellemző, hogy a legveszélyesebb autóülést „anyósülésnek” hívja a népnyelv. És nem alaptalanul. Gyakran lehetünk tanúi annak, hogy önfeláldozó édesanyák, kedves feleségek hirtelen elviselhetetlen hárpiákká …

View Post

Krajcsir Piroska: Anna 3. rész

A helyzet megoldása A helyzet kulcsa – amint korábban láttuk, az Örökkévaló kezében volt (I.Sám. 1:5). Anna idáig az események szenvedő alanya volt: tűrt, sírt, szomorkodott, nem evett. Amikor megértette, hogy emberileg nem várhat segítséget senkitől, megtette az első bátor hitbéli cselekedetet: belépett a sátorba, egyedül, kíséret nélkül. Ennek a félénk, megalázott asszonynak Éli mellett kellett elhaladnia, és nem tudjuk, hogy volt-e még valaki rajta kívül a szent helyen. A Szent Sátorban megállt egy oszlop mellett, és az évek során felhalmozódott megalázottsága, kiszolgáltatottsága egész fájdalmát kiöntötte az Örökkévaló előtt. S ezután konkrét kérést fogalmazott meg: adj nekem fiúgyermeket! Mindig megrendít …

View Post

Krajcsir Piroska: Anna 2. rész

Válaszok és magatartásformák Aki valaha is fájón  nélkülözött valamit az életben,  az megtapasztalta: nagyon nehéz fájdalom, gyötrődés, vagy irigység nélkül tekinteni azokra, akik a hiányzó dolgot birtokolják. Annának sem lehetett könnyű naponta látni a más gyermekeit – akik a férjének a gyermekei is voltak -, hallani, amint anyának nevezik Peninnát, látni a boldogságot Elkána arcán, amikor rájuk tekint. Anna ebben a nem könnyű helyzetben sem vette ki Isten kezéből a maga sorsát. Nem adta oda a szolgálóját a férjének, ahogyan azt megtették Sára is, Rákhel is (I. Móz.16:2-3 és I.Móz.30:3). Nem zsarolta Elkánát vádaskodva, mint Rákhel Jákobot: „Adj nekem gyermekeket, …

View Post

Krajcsir Piroska – Anna

„Közel van az Úr a megtört szívekhez,  és megsegíti a sebhedt  lelkeket.”(Zsolt.34.19)  A hit példaképei között viszonylag ritkán emlegetjük Sámuel próféta édesanyját, pedig érdemes vele és történetével közelebbről megismerkedni. Anna   Elkánának volt a felesége, aki Efraim hegyvidékén, Ráma (Ramataim-Czófim) városában élt. A nemzetségi táblázatokból az is kiderül, hogy Elkána a Lévi törzséből,  Kóráh (II.Móz.6:24), illetve  Kéhát nemzetségéből (I.Krón.6:22-28) származott, ahol nemzedékeken át ismétlődött az Elkána név. Talán származása miatt egyetlen fontos vonást emel ki jelleméből a Szentírás: hűségesen megtartotta a mózesi rendeléseket, Silóban évente imádkozott és áldozatot mutatott be  (I.Sám.1:3). Helyzetkép Elkánának két felesége volt: Anna és Peninna. A nevek …